Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1696 a magzat, amikor oxigén helyett füstöt nyel le az anyukája, akkor biztos érzékenyebbek erre a témára. Sajnos, az időm letelt. Azzal fejezem be a hozzászólásom, hogy örültem Csehák Judit azon megjegyzésének, hogy nyitott a módosító indítványokkal kapcsolatban. Azt gondolom, az említetteken kívül is van még jó néhány téma, amelyekben érdemes csiszolni a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Előre írásban jelentkezett felszólalásra Csáky András, a Magya r Demokrata Fórum képviselője. Képviselő úr, öné a szó. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, egyetértünk abban, hogy nagyon nehéz, jóformán lehetetlen feladatra vállalk ozik az, aki az előttünk fekvő T/1107. számú törvényjavaslatról koherens véleményt próbál alkotni. Maga az előterjesztő is így van ezzel, hiszen képviselője a bizottsági tárgyalás során összesen egy percet szentelt a javaslat ismertetésére, elismerve, hogy egy kellemetlen salátatörvényről van szó, és utalva arra, hogy olvassuk el az indoklási részt, abban minden benne van. (10.40) A javaslat négy fő részből áll: az egészségügyi törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a tb alapjairól és felü gyeletéről, valamint egyéb, az egészségügyhöz kapcsolódó törvények módosításáról. Az 1997ben elfogadott egészségügyi törvény ötéves alkalmazása során számos tapasztalat halmozódott fel, mely indokolhatja bizonyos részek módosítását. Úgy tűn ik, jelen módosításoknak azonban nem ez volt az indikációja. A betegjogi képviselő rendszerben történő elhelyezése annak idején, a törvény megalkotásakor - jól emlékszünk - nagy vitát váltott ki, és akkor a többség az ÁNTSZ mellett döntött. Tette ezt abból a meggondolásból, hogy a kormány az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért való alkotmányos felelősségének csak így tud eleget tenni. A júliusban elfogadott 38/2002. számú országgyűlési határozatban a tisztelt Ház úgy döntött, hogy felkéri a kormányt, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat és ellátásokat igénybe vevők jogainak érvényesítését és védelmét szolgáló önálló, országos, egységes beteg, illetve ellátottjogi képviselői intézményrendszer létrehozására készítsen törvényjavaslatot. A jelen javaslat záró rendelkezése szerint legkésőbb jövő év július 1jével tudni fogjuk, hogy milyen intézményrendszer fog felállni, és azt hiszem, több évre lesz szükség annak megállapítására, hogy feladatának meg tude felelni ez a szolgálat. Bár kérdés, hogy megtudjuke, hiszen a 16. §ban a tárca magának kér felhatalmazást a betegjogi és ellátottjogi képviselői szervezetre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelet megalkotására. Az idézett országgyűlési határozat és jelen törvényjavaslat 2., il letve 16. §a alapján jó lenne tisztázni, hogy törvényben vagy rendeletben kívánja szabályozni a kormány a betegjogi és ellátottjogi képviselői szervezetet. Ha törvényben - és annak jövő év július 1jéig kell elkészülnie , milyen rendelet fog január 1jén hatályba lépni? Ha rendeletben kívánja szabályozni, akkor egyrészt miről szólt az országgyűlési határozat, másrészt a rendeletalkotás megfelele a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 15. § (2) bekezdésének, mely szerint "a szabályozás tárgykörébe ta rtozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni". Abban nem hiszem, hogy vita lenne közöttünk, hogy a betegjogi és ellátottjogi képviselői szervezet a társadalom széles körét illetően alapvető jogokat és kötelességeket éri nt. Ne felejtsük el: az alkotmánybírósági döntés teszi szükségessé az egészségügyi törvény járványügyi fejezetének módosítását. Az Alkotmánybíróság 27/2002. számú határozatával
