Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HENDE CSABA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1469 abba, hogy a magyar törvények szerint annak, hogy valaki választottbíró legyen, tehát ítélettel tudjon eldönteni dolgokat, nincs semmifajta feltétele; ha a felek megállapodnak abban, hogy X. Y. választottbíró, akkor az illetőből bíró lesz, ítéleteket hoz - és akkor a mediátornál, aki csak hozzásegíti őket ehhez, feltételeket szabunk. Én azt javasolnám a kormányzatnak, hogy kicsit fogadja el a lazító módosító indítv ányokat, tehát azokat, amelyek ezt a túlkötöttséget kicsit fellazítják; bízzanak abban, hogy ez a jogintézmény Magyarországon sikeres lesz, leveszi a bíróságokról a terhet, mint ahogy erre felhívták a figyelmet, és a magyar polgároknak, vállalkozóknak is l ehetővé teszi azt, hogy egyszerűen boldogan, jó hangulatban, kooperatívan hagyjanak maguk mögött olyan vitákat, amelyek korábban küzdelmet, néha gyilkos és sokba kerülő küzdelmet eredményeztek számukra. Ennek jegyében, hogy magam is tervezem ennek megfelel ően módosító javaslatok benyújtását, azt fogom kérni a Háztól, hogy támogassa ezt a hasznos törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Következik az MDF vezérszónoka, Hende Csaba képviselő úr. Öné a szó . DR. HENDE CSABA , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már itt többször elhangzott, valóban, az előző kormány munkája során, az igazságszolgáltatási reform keretében dolgoztuk ki 200 1ben a közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslatot, amelyet az előző Országgyűlés őszi ülésszakára be is nyújtottunk. A törvényjavaslatot a korábbi Országgyűlés bizottságai általános vitára alkalmasnak találták, a plenáris ülésen azonban idő hiányáb an nem kezdődhetett már meg a vitája. A választásokat követően az alkotmányos szokásoknak megfelelően az új kormány visszavonta a törvényjavaslatot. Aggódtam, hogy a visszavonást követően vajon mi lesz a törvényjavaslat sorsa, hiszen - erről is már többen szóltak - kidolgozásának fő célja a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyek magas számát ismerve az volt, hogy létrehozzunk egy permegelőző fórumot, amelynek igénybevételével bírósági eljárás nélkül megoldható lenne a polgári jogi jogviták legalább egy rész ének az elintézése, és ekként a bíróságoknak kevesebb ügyben kellene eljárniuk. Igen lényeges szempont volt az is a törvényjavaslat megalkotásakor, hogy a közvetítői eljárás olcsóbb megoldással szolgálhat, mint a bírósági pereskedés. Ez a mai napokban, ami kor a politikai közélet többek között a Bárándycsomagként elhíresült, drasztikus bíróságiilletékemelésektől zeng, attól hangos, különösen figyelemre méltó előnye a közvetítői eljárásnak. Tisztelt Ház! A T/1092. számú törvényjavaslatot áttanulmányozva meg állapítható, hogy az megőrizte a korábbi szabályozás főbb rendelkezéseit, rendezőelveit, és csak részletkérdésekben tartalmaz új szabályozást. E szabályok közül a közvetítővé válás feltételei szigorodtak; itt utalnék vissza Eörsi Mátyás képviselő úr imént elhangzott szavaira: a túletatizált szemlélet ezek szerint nem az Orbánkormányra, hanem sokkal inkább a Medgyessykormányra volt e tekintetben jellemző - ennek a jelentőségét nem túloznám el magam sem. De azért megemlítem, hogy a korábbi törvényjavaslatba n hároméves szakmai gyakorlatot is elegendőnek tartottunk volna, ez most öt évre emelkedett; továbbá bővültek az összeférhetetlenségi okok, és ez az összeférhetetlenségi szigorodás mind a megbízás elvállalására, mind pedig a befejezést követő lehetőségekre vonatkozik. Lényeges változtatás azonban a közvetítő díjazásának szabályozása: itt egy ellenkező irányú módosulás ment végbe. Korábban a rendeleti szinten szabályozandó maximált értékhatárra gondoltunk, ennek eltörlésével azonban most a javaslattevő lehet ővé tette, hogy a felek önkéntes elhatározásával induló eljárásban a felek és a közvetítő megállapodása rendezze a közvetítő díját. Így a jelenlegi formában a törvényjavaslat a szabad díjazás rendszerével megteremti e körben is a versenysemlegességet, és l ehetővé teszi a piac mindenkori kívánalmainak megfelelő közvetítői működést. Ha elemezzük ezt a változtatást még nagyon röviden, akkor azt kell mondanunk, hogy ez
