Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
1470 a fajta új szabályozás megkönnyíti a döntést a természetes személyek számára, hogy vajon váll alkozzanake hivatásszerűen a közvetítői tevékenység folytatására. Ugyanakkor a közvetítőt igénybe vevő feleknek is a szabad díjazás rendszere lehetőséget ad arra, hogy a közvetítőkkel folytatott előzetes egyeztetés alapján nyugodtan és felelősen eldönthes sék, hogy vajon a vitás ügyüket közvetítői eljárás keretében rendezzéke. Én tehát a magam részéről ezt a liberális változtatást üdvözlöm a törvényjavaslatban - meg kell mondani, hogy ez a mi javaslatunkhoz képest javára vált az előterjesztésnek. A törvény javaslat megtartotta azt az igen fontos alapelvet, mely szerint a közvetítői eljárásban a felek és a közvetítők közötti megállapodások alakítják ki az eljárás menetét, és csak a legszükségesebb garanciális rendelkezéseket rögzíti a törvény. Ez a fajta kial akítása a szabályozásnak azt szolgálja, hogy az eljárás részesei közti vita megoldásához vezető megbeszéléseken és egyeztetéseken elhangzó érvek, ellenérvek ütköztetése az ügy sajátosságai szerint legyen alakítható. Ezzel mintegy beemeljük a törvényjavasla tba a közvetítés azon igen lényeges alapelvét, hogy tudniillik csak bizalomteljes légkörben, nyugodt körülmények között lehet olyan eredményeket elérni, amelyek a jogvitát véglegesen lezáró megállapodás létrejöttét eredményezhetik. Annak a szabálynak a meg tartása, melynek alapján a megállapodást megkötő felek a bírósági igényérvényesítés későbbi lehetőségétől nincsenek elzárva, azaz nem korlátozott a feleknek azon joga, hogy a közvetítői eljárással érintett ügyben utóbb mégis a bírósághoz forduljanak, egybe cseng a külföldön már működő mediációs eljárások ismert szabályaival. A törvényben megfogalmazott, a költségviselésre vonatkozó szabályok a polgári perrendtartás módosítása útján ugyanakkor megteremtik annak a lehetőségét, hogy a felek mégis felelősséggel hozzák meg erre vonatkozó döntésüket, hiszen ha utóbb mégis bírósághoz fordulnak, tehát annak ellenére meggondolják magukat, hogy kötöttek egy egyezséget a mediációs eljárás keretei között, nos, ilyen esetben hiába nyeri meg a pert indító fél akár száz szá zalékban is a bírósági pert, mégis őt terheli teljes egészében a bíróság eljárásában felmerülő, nem csekély perköltség. Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy a T/1092. számú törvényjavaslat, megőrizve az általunk megalkotott és benyújtott j avaslat főbb elemeit, olyan új szabályozási elemeket épített be, amelyekkel kiegészülve eleget tehet mind az országgyűlési határozatban megfogalmazott, mind pedig a szakmai körökből folyamatosan hosszú ideje érkező igényeknek. A közvetítői tevékenység beve zetésével a konfliktuskezelésben újfajta szemléletmód alakulhat ki. Megteremtődik annak a lehetősége is, hogy a hazánkban már működő mediáló, közvetítő testületek, szakemberek eddigi munkája mellett megkezdődhessék a közvetítői tevékenység széles körű gyak orlati alkalmazása is. No persze minden törvény annyit ér, amennyi megvalósul belőle; az idő fogja majd megmutatni, hogy vajon a most megteremtendő új jogintézmény elég vonzó lesze ahhoz, hogy a hagyományos pereskedési kedv és hajlam felett a józan ész és a kompromisszumkészség diadalmaskodhasson. (10.30) Régi igazság az is - többen hivatkoztak már az alapfoglalkozásukra; elmondom én is, gyakorló ügyvédként sokszor elmondtam ügyfeleimnek azt a régi igazságot , hogy jobb ma egy sovány egyezség, mint holnap egy kövér per. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján a törvényjavaslatot az MDFfrakció támogatja és elfogadásra javasolja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Mivel írásban előre senki nem jelentkezett fels zólalásra, megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, kíváne valaki tízperces időkeretben felszólalni. Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, az MDFfrakcióból.
