Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1460 hogy a jav aslat szerinti közvetítői tevékenység a bírósági eljárást elkerülendő valóban elősegítheti a vitában érintett felek közötti megállapodás létrejöttét, a vitában nem érintett pártatlan harmadik személy, a közvetítő bevonásával. A közvetítői eljárás bevezetés énél így tehát elsődleges szempontként annak perelhárító jellegét emelném ki. A javaslat permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárásra vonatkozó alapvető rendelkezéseivel elősegíthető a természetes személyek, szervezetek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerülő valamennyi polgárijogvita rendezése, néhány kivétellel, hiszen nem lehet helye közvetítésnek olyan ügyekben, amelyekben a felek rendelkezési jogát egyébként törvény korlátozza. Nem terjed ki a szabályozás továbbá azokra az ügyekre sem, amelyekben külön törvény más közvetítői vagy békéltetői eljárás lefolytatását írja elő, illetve a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre sem. A közvetítés tehát olyan eljárás, amelynek célja a felek kölcsönös megegyezése alapján a vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozása. Nagyon fontos kiemelni azt, hogy a közvetítéssel létrejött megállapodás eltérő jogokat és kötelezettségeket is megállapíthat azoktól, amelyek a feleket egy bírósági eljárás során egyébként megilletnék, illetve kötnék. Ez a közvetítés lényegéből következik, hiszen az nem jogszolgáltatás, a jogvita elbírálása vagy az igény jogosságának megítélése, hanem csak és kizárólag a felek érdekeinek feltárása és ezek lehetőség szerinti összeegyeztetése. A csupán néhány alapelvet rögzítő eljárási szabályok mellett a javaslat szervezeti rendelkezéseket is tartalmaz annak érdekében, hogy a jogkeresők lehetőség szerint egységes alapon szervezett közvetítői hálózattal és ennek eredményeképpen egy egységes sza kmai minőséget mutató szolgáltatói réteggel találkozhassanak. Ennek érdekében rögzíti többek között a törvény a közvetítői névjegyzék vezetésének szabályait, azt, hogy milyen feltételek mellett kérhető abba a bejegyzés. A törvényben foglalt feltételeknek m egfelelő természetes személyek és jogi személyek bejegyzése mellett egyébként a törvény biztosítja annak a lehetőségét is, hogy a közjegyzők és az ügyvédek is folytassanak közvetítői tevékenységet. Tisztelt Országgyűlés! A közvetítői eljárásra vonatkozóan legnagyobbrészt diszpozitív szabályokat tartalmaz a javaslat, úgynevezett eljárási szabályokat értelemszerűen nem találunk a javaslatban, hiszen a cél az, hogy a közvetítői eljárás a felek és a közvetítő által közösen kialakított szabályok szerint kerüljön lefolytatásra. A javaslatban található néhány rendelkezés leginkább a közvetítés kezdeményezésére, az annak során megegyezéssel rendezendő kérdésekre vonatkozik. Az utóbbit illetően csak jelzem, olyan alapelvekről van szó, mint a közvetítő titoktartási kö telezettsége, vagy az, hogy a közvetítő tájékoztathatja a feleket az ügyhöz kapcsolódó joganyagról, szakmai tényekről, ismeretekről, de a feleknek pártatlan pozícióját veszélyeztető jogi tanácsot nem adhat. A távolságtartás, de egyben a közvetítő által meg teremtett bizalomteli légkör szükséges ugyanis elsősorban ahhoz, hogy a felek őszintén feltárják valódi érdekeiket, szükségleteiket, felszínre kerülhessenek az igazán fontos, addig gyakran elhallgatott vagy eltorzított információk, tehát hogy a felek kezdő pozíciójukból kimozdulva fokozatosan egy integratív, érdek alapú tárgyalási formára váltsanak. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy igen sok olyan ügy került és kerül ma is bíróság elé, amelyek azért jutnak el a perlés stádiumába, mert a felek között már annyira elmérgesedett a viszony, hogy higgadtan, megfontoltan és érzelemmentesen nem tudják a közöttük fennálló vitás kérdést rendezni. A felek közötti meg nem értés, a másik véleményének semmibevétele ugyanakkor nagyon sok esetben teremthet még olyan helyzetet is, amelyben a vita tárgya is egyszerűen értelmetlenné válik. (9.40) Egy közvetítői megbeszélés egyik legfontosabb mozgatórugója, hogy mindkét fél előadhatja akár a másik fél távollétében is a konfliktus általa lényegesnek tartott elemeit. Ehhez képest a közvetítő feladata annak elősegítése, hogy a felek egymással újra kommunikálni tudjanak, a fennálló
