Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1459 A közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájá nak megkezdése. Az előterjesztést T/1092. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1092/12. számon kapták kézhez a képviselők. Ügyrendi kérdésben Keller László képviselő úr kért szót. Parancsoljon! KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök úr, nem ügyr endi javaslatom van, hanem személyes érintettség miatt kértem szót. Varga Mihály képviselő úr, frakcióvezetőhelyettes úr a napirend előtti felszólalások során személyemet érintő megjegyzéseket tett. Ezzel kapcsolatban szeretnék, elnök úr, reagálni, amenny iben lehetőséget biztosít erre. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Nincs módom szót adni a képviselő úrnak. Tehát megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás szerinti 20 perces idők eretben. Öné a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés az igazságszolgáltatás reformja kapcsán az elmúlt években töb b feladatot is megszabott a kormánynak. A feladatok egyike az volt, hogy a kormány vizsgálja meg a polgári jogi jogviták bíróságon kívüli rendezésének további lehetőségét, különös tekintettel a szerződési kikötésen alapuló permegelőző egyeztetések fórumain ak kialakítására, és a vizsgálat eredményének megfelelően dolgozza ki az erre vonatkozó jogi szabályozást. A jogviták bíróságon kívüli rendezésének szabályozása elsősorban azért került előtérbe, mert az az érdekelt felek ügyére, ha erre irányuló szándékuk megmutatkozik, sokkal gyorsabb és olcsóbb megoldással szolgálhat. Az intézmény másik oldalról egyben a túlterhelt bíróságok tehermentesítését is jelentheti, és hosszabb távon hozzájárulhat egy új típusú konfliktuskezelő kultúra hazai megszilárdításához. Jo grendszerünkben az ilyen jellegű spontán tevékenységen kívül a kifejezetten mediációs típusú eljárás, a közvetítés önálló törvényi szabályozására először az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény megalkotásával került sor. Ez a tö rvény, illetve a végrehajtására szolgáló rendelet szabályozza az egészségügyi szolgáltató és a beteg között az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezését, azaz mediációját. Az igazsá gügyi tárca az ismertetett célok és elvárások alapján kezdte meg a kodifikációs tevékenységet e tárgykörben, az eredményeként született törvényjavaslatot már az előző Országgyűlés bizottságai is tárgyalták. A kormány minden eszközzel elő kívánja segíteni a zt, hogy az igazságszolgáltatás megfelelően működjön. Ehhez azonban nemcsak annak követelménye tartozik hozzá, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok megfelelően végezzék munkájukat, de az is, hogy minél több lehetőség álljon azok rendelkezésére, akik peri ndítás nélkül szeretnék jogvitáikat megnyugtatótan megoldani. Ehhez járulhat hozzá a közvetítés intézménye, hasonlóan a világ számos országában működő, komoly szakmai múlttal rendelkező közvetítői hálózatokhoz. A tárca kiterjedt háttérmunkát követően, a ne mzetközi tapasztalatokat, valamint a hazánkban az ügyek szűk körében már működő békéltető közvetítő testületek munkáját és annak hatékonyságát is tanulmányozva készítette el a közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslatot. Őszintén reméljük,
