Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 24 (27. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 7/2002-2006. ÜB (2002. szeptember 11-i) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSIHA JUDIT, az ügyrendi bizottság elnöke:
1283 A jelen vizsgálóbizottsági eljárásban is működött ez a garancia, és bár a bizottság a kormánypárti többség által részére tendenciózusan megszabott rövid időben a munkáját elvégezni nem tudta, de legal ább nem vált a kormánypolitika egyoldalú eszközévé. Ezt szeretné most az igen tisztelt kormánypárti képviselők javaslata megoldani, kijátszva a Házszabályt, mégis ráerőltetni azokat a megállapításokat az Országgyűlésre, amire a vizsgálóbizottság nem volt h ajlandó. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ehhez ne asszisztáljon, és erre tekintettel az ügyrendi bizottság állásfoglalását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) utasítsa el, és támogassa a FideszMagyar Polgári Párt javasla tát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén ötperces időkeretben megadom a szót Csiha Juditnak, az ügyrendi bizottság elnökének, aki a bizottság állásfoglalását és annak indokait ismerteti. DR. CSIHA JUDIT , az ügyrendi bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Arra kellett választ adnia az ügyrendi bizottságnak, hogy vane olyan házszabályi tilalom egy országgyűlési hatá rozati javaslattal szemben, amely határozati javaslat egy, a plenáris ülés által felállított vizsgálóbizottság munkájáról ad értékelést; lehetőséget ade arra, hogy ezt az értékelést a plenáris ülés megtárgyalja. Ha csak ez lenne a kérdés, akkor erre viszo nylag egyszerűen lehet és lehetett is válaszolni: a Házszabály szerint benyújtott, négy képviselő által jegyzett országgyűlési határozati javaslat az országgyűlési határozati javaslatokkal szemben támasztott házszabályi követelményeknek minden tekintetben megfelel. Ami vitára adott okot, azt az a két állásfoglalás és a körülöttük lévő értelmezési vita adta, amely két állásfoglalás egyfelől a Házszabály másik rendelkezésével összevetve nem engedélyezi, hogy országgyűlési képviselő egy vizsgálóbizottság munká járól jelentést nyújtson be, másfelől pedig a már idézett 84. § (1) bekezdésének pontjait, ha úgy tetszik, kettévéve, különféle megoldási módokat ajánl a tisztelt Háznak. A bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy a valódi kérdés nem pusztán a Házszabály re ndelkezéseinek az összevetésével válaszolható meg, a valódi kérdés ugyanis nem az, hogy a benyújtott országgyűlési határozati javaslat házszabályszerű vagy nem, mert mint mondtam a felszólalásom elején, arra a válasz egyértelmű igen. A valódi kérdés az, ho gy egy, az ország közvéleményét élénken foglalkoztató, ellenzéki politikusok által indítványozott ügyben a parlament által létrehozott vizsgálóbizottság abbahagyhatjae a tevékenységet anélkül, hogy arról valamilyen módon a plenáris ülés ne tárgyaljon. (Fo lyamatos zaj.) Úgy ítéltük meg, hogy erre a házszabályi rendelkezések és a már hivatkozott két állásfoglalás együttesen sem tartalmaz semmifajta tilalmat. Az az érdek, ami ebben az ügyben az Országgyűlés vizsgálóbizottságát kiküldte dolgozni, fontos érdek, s van olyan fontos, hogy a vizsgálóbizottság tevékenységéről a parlament üléstermében vita folyjék. Ebben a vitában, éppen a Házszabály rendelkezései okán, természetesen mindenki felszólalhat, akinek mondanivalója és véleménye van. Az országgyűlési határo zati javaslathoz természetesen módosító indítványokat be lehet nyújtani. Nem történik más, mint ami a vizsgálóbizottságot indítványozó javaslat és az azt indítványozók szándéka volt, hogy folyjon erről a tevékenységről egy nyilvános vita. Ez a vita azonban ráirányította a figyelmet arra is, amit a szocialista frakció évek óta hangoztat, hogy a Házszabályban nem megnyugtató a vizsgálóbizottságok szabályozása. Ha az lenne, és igaza lenne Salamon képviselőtársamnak abban, hogy itt a Házszabály kijátszásáról va n szó, akkor felteszem a kérdést: minek minősítjük Balogh Lászlónak azt a nyolcvan kérdését, amit ugyancsak a vizsgálóbizottsági munka befejezése után óhajt, ugyanebben a tárgykörben feltenni? Vagy minek minősítjük azt a fideszes magatartást, hogy a kiküld ött, megalakult vizsgálóbizottságban a fideszes
