Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosának köszöntése - Az országos hulladékgazdálkodási tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1193 anya got az útalapba kavics helyett bele kell tenni. Az egyik oldalon nincs kavicsbányászat, majd utána tájseb, majd utána rekultivációs költség, irdatlan pénzek az állam kasszájából; a másik oldalon, ha benne van egy szabványban, egy kormányrendeletben, ahogy a politikai államtitkár úr nagyon helyesen elmondta, egy miniszteri rendeletben, hogy az út alapjába, mondjuk, 30 százalék erejéig a bontási törmelékből előállított anyagot bele kell építeni, abban a pillanatban piaca van ennek a törmeléknek. És akkor nem a lerakás, nem a kommunális telep betöltése az érdek, nem az illegálisan való megszabadulás, hanem ennek az újrahasznosítása. Ennek a tervnek, ennek az anyagnak ez is az egyik célja kellene hogy legyen; sajnos ilyen jelleggel nincs benne. (Taps a Fidesz so raiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót normál felszólalásra Pettkó Andrásnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Minisz ter Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A legfiatalabb hozzászóló képviselőként, több mint 13 éve az Ifjúsági Demokrata Fórum környezetvédelmi kollégiumának vezetőjeként néhány gondolatot én is szeretnék hozzátenni a ma esti vitában elhangzottakhoz, így megi smerhetik a magyar ifjúság véleményét is. Az országos hulladékgazdálkodási terv hatásosan és részletekbe menően tárja elénk azt a hatalmas, megoldhatatlannak tűnő feladatot, amit a magyarországi hulladékkezelés, illetve hasznosítás igényel ahhoz, hogy ez az ágazat is európai uniós szintre emelkedhessen. Átolvasva világosan látjuk azon állítás jogosságát, miszerint a környezetvédelmi fejezet lezárása 2016ig több ezer milliárdos ráfordítást ró a magyar költségvetésre. Több évtizedes érdektelenség, közöny, i génytelenség következményei rajzolódnak ki a szemünk előtt, ha végigolvassuk az OHT 70 oldalas indoklását. A hulladékgazdálkodás gyors rendbetétele, azaz a költségvetés kezelési technológiái megvalósításának a sokasága kolosszális pénzeszközöket igényel. M agántőkéből is meg lehet oldani a problémák nagy részét, de az állam, a társadalom bizonyos mértékben pénzügyileg helyt kell hogy álljon a megoldások megvalósításában. A korszerű feldolgozó, hasznosító technológiák meghonosítása nem elég a kielégítő hullad ékgazdálkodás megteremtéséhez - mindenekelőtt megelőző oktatással, képzéssel, a környezettudatos, jogvédő magatartás társadalmi elfogadtatásával, azaz természetessé tételével kell elkezdeni. Iskolarendszerünk valamennyi szintjén már régen hangsúlyos helyet kellett volna biztosítani a tantárgyak többségében az épített és természeti környezet védelme szemléletének. Időben meg kell értetni ifjúságunkkal, a társadalommal a környezetvédelem jelentőségét, elhanyagolásának az egyénre is kiható veszélyes következmé nyeit. A szemléletformálás fokozatosságával megismétlődő és egyre makacsabb lakossági ellenállást is le lehetne küzdeni a telepített kezelési technológiákkal szemben. Az oktatásügy szavakban ki nem mondva, de napjainkban komolynak nem tekinthető, megnyugta tásul szolgáló, mesélő tudásanyagként kezeli a környezetvédelmet és így a hulladékgazdálkodást is, ha a különböző tantárgyak tárgyalják egyáltalán. Az oktatók többsége nincs megfelelően felkészítve a tanulóifjúság ez irányú érdeklődésének felkeltésére, mot iválására. Szót kell ejtenünk azon aktív felnőtt generációkról is, akiknek a vonatkozó szemléletét csak az igénytelenség, a teljes tájékozatlanság jellemzi. A fent említett sorrendiség semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül. (22.10) Először a környezettu datos, jogkövető állampolgári magatartásszemlélet elismertségét kell kialakítani a társadalmunkban, és csak ezt követhetik a technológiák, a gazdasági érvek. A hulladékgazdálkodáson belül az elkülönített gyűjtés kizárólag nagy mennyiségű, koncentrált hull adék esetében gazdaságos. Nagyvárosaink esetében vagy regionális szervezettségben azzá lehet
