Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A magyar függetlenség napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
111 javaslatot elnök asszony felé. Azt szorgalmaznám, ha mind a két oldalról valóban őszinte a szándék a kompromisszumra, a konszenzusra, akkor részben ez t az egy napot próbáljuk erre kihasználni, másrészt viszont lehetőség van arra, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén a bizottság tagjai próbáljanak valamit tenni e konszenzus, e kompromisszum érdekében. Úgy gondolom, a mi oldalunk nyitott ebben a kérdésb en, s őszintén remélem, az ellenzéki oldal is nyitott lesz. Higgyék el, mi is azt szeretnénk, ha azt a kérdést, hogy nemzeti ünnep legyene június 19e, konszenzussal tudná megszavazni a parlament. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönö m szépen. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Szabó Zoltán képviselő úr. Öné a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Miközben itt körvonalazódni látszik valami kompromisszum, amit én is szívből üdvözlök, azért engedjék meg, hog y a vitát is folytassam. Ivanics képviselőtársam azt mondta, nem lehet az iskolákban tanítani, hogy mi volt ez a negyven év, mert nincs róla törvény. (17.40) Szeretném felvilágosítani képviselőtársamat, hogy a török hódoltságról sincs törvény hatályban, az ért mégis tanítják az iskolákban. Nem hiszem, hogy törvényekben kéne megszabni azt, hogy mit kell tanítani az iskolákban, éppen ellenkezőleg. Igaza van Salamon képviselő úrnak: az 1849. évi április 14i Függetlenségi Nyilatkozat preambulumában sok minden b enne van, ami indokolja azt, hogy miért kívánja a Magyar Országgyűlés megfosztani trónjától a HabsburgLotharingiaiházat. De azért az sem egy igazán árnyalt történelmi értékelés, és nem gondolom, hogy annak alapján kéne történelmet tanítani ma a magyar is kolákban. Nincs benne, hogy a magyarországi Habsburguralom kezdetére úgy került sor, hogy akkor Magyarországon már másfél évszázada tágabb dinasztikus keretekben keresték a török elleni küzdelem lehetőségét. Nincs benne az, hogy bármit tett és nem tett is a Habsburg Magyarországon, a Habsburgok Magyarországból soha annyit jövedelmet nem tudtak kipréselni, mint amennyibe egyedül a déli végvárrendszer fönntartása került, magyarul: a Habsburgok számára kvázi ráfizetés volt Magyarország királyának lenni. Ezek az értékelések nincsenek benne, és helyes is, hogy nincsenek benne, mert nem törvénybe valóak. Hasonlóképpen úgy gondolom, nem lehet beleírni egy törvény preambulumába azt, ami egyébként szintén igazság amellett, ami benne van a 2001. évi XVII.ben, hogy M agyarországon, mondjuk, a kötelező himlőoltás és az általános írniolvasni tudás ehhez az időszakhoz kötődik, hogy itt egy olyan modernizációs folyamat is lezajlott, mindamellett, hogy egyébként valóban káros és elnyomó diktatúra volt, aminek eredményeként Magyarországon egy felemás, torz, de mégiscsak létező polgárosodás végbement és így tovább, és így tovább. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Csak annyit szeretnék mondani, továbbra is úgy gondolom, hogy van történelemkönyv és v an törvény, és a kettőt nem kéne összeházasítani. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Felszólalásra megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök asszony, a szót. Valahogy egy kicsikét szomorú vagyok, amikor erről a törvényjavaslatról beszélünk, és mosoly húzódik egyegy képviselőnek az arcán vagy a száján.
