Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László):
80 Figyelmüket köszönöm, termékeny parlamenti vitában bízom és abban, hogy lehet ővé teszik a korszerűbb bírósági szervezet kialakítását. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Megadom a szót Toller László képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának, ötperces időkeretben. Parancsoljon , öné a szó. DR. TOLLER LÁSZLÓ , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság az elmúlt heti ülésén foglalkozott a törvényjavaslat általános vitára való alkalmass ágával, és összességében általános vitára alkalmasnak ítélte azt. Két alapvető platform alakult ki a bizottság ülésén, és ez elsősorban nem politikai, hanem szakmai platform volt. Az ellenzéki oldalról egyrészt az igazságszolgáltatási reform 1996 környékén történő alkalmazását, előkészítését hozták föl alapvető szempontként, hogy azt a típusú reformot, amelyet az akkori szocialista kormány támogatott, ők nem támogatták. Való igaz, a parlamenti szavazások ezt igazolták. A másik oldalról pedig indokolatlannak tartották akkor is és később is a több tábla fölállítását, ezért módosították 1998 után a törvényt, amely ugyan alkotmánysértőnek bizonyult. Mi toleráltuk ezt a javaslatot, hiszen egy reform tagadása önmagában nem baj, hogy valakinek más elképzelése van a táblák fölállításáról, az sem baj. A baj ott volt, hogy gyakorlatilag ez az álláspont szembeszegült, illetve ellene ment az igazságszolgáltatás résztvevői teljes korábbi konszenzusának, hiszen mint ahogy a Bírói Egyesület elnöke megerősítette a bizottság ülésén, Lenkovics Barnabás ombudsman szintén megerősítette, ez a reform bizony előremutató, és a négyszintű igazgatási, bírói rendszer jelentősebben segíti mind az alsóbb bíróságok, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság munkáját. Ekörül folyt végül is a bizottsá gban a vita, ahol a kormánypárti oldalon viszont elhangzott az, hogy több mint kívánatos a reform folytatása, nemcsak a bírói szervezet, hanem az ügyészi szervezet tekintetében; több mint kívánatosnak tűnik az, hogy az anyagi és eljárási jogszabályokban is ez a reform folyamatosan megjelenjen, illetve álljon helyre az az állapot, amelyet a három táblabíróság bevezetésével el kívántunk érni 1998 előtt. Összességében konstruktív volt a vita a tekintetben is, hogy az eljárási szabályok hozzáigazítása a hatályb alépéshez milyen módszerrel történjék, bebizonyosodott az is, hogy összhangba hozhatók a szabályok a hatálybalépéssel. Egy új elemként merült föl a Bírói Egyesület elnöke részéről, melyet mi magunk támogatni tudtunk, hogy az úgynevezett gyorsító csomagot i s összhangba kell hozni a táblabíróságokról szóló törvény hatálybalépésével. Ugyanígy támogatni kívánjuk azt a javaslatot - és ebben az igazságügyi tárca is egyetértett , hogy a másik két táblabíróság potenciális helyszínét, illetve székhelyét is határozz uk meg már most, 2005. január 1jei hatálybalépéssel, ez pedig a győri és a debreceni ítélőtáblát jelenti. Nyitottak voltunk abban a kérdésben is, hogy Vas megye helyzete később máshogy alakuljon, ne a déldunántúli régióhoz, illetve pécsi székhelyű illeté kességhez kötődjön, hiszen az ügyszámok úgy alakulnának most, hogy gyengén indokolttá tenné a Vas megyei, déldunántúli régióhoz való csatlakozást, a győri táblához való igazodás egy későbbi időpontban indokolható lesz. Tehát ebben is nyitottak voltunk. Mi ndezekre figyelemmel, a kormánypárt és az ellenzék szakmai vitájára is tekintettel a bizottság úgy foglalt állást 15 igen és 12 nem szavazattal, hogy a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Mandur Lászl ó) :