Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
79 Az Alkotmánybíróság a határo zatában ezt egy indítvány alapján ki is mondotta. Ekkor úgy tűnt, egy nyelvtani bravúrral az alkotmányellenesség látszatát sikerül kiküszöbölni; ismétlem, csak a látszatát, hiszen a nyelvtanilag másként értelmezés természetszerűleg nem eredményezte volna a bírósági rendszer ítélőtáblai rendszerrel kialakítható átalakulását, nem tett volna eleget a regionalitás elvének, természetszerűleg nem tette volna lehetővé a jogalkalmazás egységesítésének felgyorsítását, és nem tette volna lehetővé az időszerűség jobbá tételét sem. Emellett természetszerűleg az eljárási törvények hatálybalépése, hatályba nem lépése körüli bizonytalanság teljesen elbizonytalanította a jogalkalmazókat is. Eljutottunk oda, és ezt csak példaként mondom, hogy a '98. évi büntetőeljárásjogi t örvény nem lépett hatályba, csak érvényesen jött létre, majd ennek a módosítgatásai végül a folyamatot oda vezették, hogy jelenleg hangulatában a '73. évi büntetőeljárásjogi törvény dominál, ami valószínűleg nem válik igazán a dicsőségünkre. (15.50) 2002re ide jutottunk el. A legnagyobb megrázkódtatás a magyar igazságszolgáltatást minden bizonnyal ezután kell hogy érje, ez a megrázkódtatás nem negatívan értelmezendő, hiszen ez az uniós csatlakozással együtt járó szemlélet- és joganyagváltozással jár együt t. Ez nyilvánvalóan egy óriási terhet jelent majd a bírákra és más jogalkalmazókra nézve. Ha ehhez még hozzászámítom azt, hogy 1 millió 100 ezer ügy érkezik az első, másodfokú, tehát a helyi és a megyei bíróságokra, ha hozzászámítom azt, hogy a Legfelsőbb Bíróságon két évig, vagy még tovább is tartanak a polgári felülvizsgálati kérelmek elbírálásai, akkor, azt gondolom, nyilvánvaló, hogy nagyon nagy jelentősége van annak, nem jelentőség nélkül való, hogy ez a terhelés, amit az uniós csatlakozás jelent az i gazságszolgáltatás számára, milyen állapotban éri az igazságszolgáltatás szervezetét. Úgy vélem, hogy ezt a változást a teljes megújult szervezet nélkül nem lenne képes az igazságszolgáltatás teherként elviselni. Meg kell jegyeznem azt is, hogy az elmaradt igazságszolgáltatási, igazságügyi reform oda vezetett, hogy Strasbourgban már több alkalommal elmarasztalták az országot az időszerűség be nem tartása miatt, és több olyan ügy van folyamatban, amely esetében - fájdalommal kell megállapítani - az indítvány ozó számíthat arra, hogy indítványa nem lesz sikertelen. A kormányprogram, a jelenlegi kormány programja egyértelműen kinyilvánította, hogy a '97. évi igazságszolgáltatási reform folytatását kívánja. Ez a reform valósulhat meg azzal a javaslattal, amit mos t terjesztünk be a tisztelt Ház elé. Ennek a javaslatnak a lényege szerint 2003. január 1jétől három ítélőtábla állna föl: Budapesten, Pécsett és Szegeden. A három tábla működése 2003. július 1jével indulna meg. A három tábla rendszerének kialakulásával ténylegesen megszűnne az alkotmányellenes helyzet, megszűnne az a mulasztásból fakadó alkotmányellenesség, amivel jelenleg de facto szemben állunk, kialakulhatna legalább az igazságszolgáltatás rendszerén belül a regionalitás, javulhatna az ítélkezés egysé gessége, a Legfelsőbb Bíróság tehermentesülne az őt elárasztó ügyek terhe alól. Az időszerűség, az ítélkezés gyorsasága pedig javulhatna, és remélem, hogy javulni fog, hiszen az ügyek a négy szint között racionálisabban oszthatóak el. Mindez a változás - é s ez nem minden jelentőség nélkül való - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács teljes egyetértésével történhet meg. A két időpont, tehát hogy január 1jén létrejönnének a táblák, és csak július 1jén kezdenék meg működésüket, lehetőséget biztosít arra, h ogy a tárgyi, a személyi körülmények létrejöhessenek a működés megkezdéséig, és nem utolsósorban a jogalkalmazók ezalatt a fél év alatt fölkészülhessenek abból a joganyagból, ami az eltérő eljárásból és az eltérő rendszerből fakad. A büntetőeljárásjogi tö rvény és a polgári eljárásjogi törvény kisebb módosítását tartalmazza még a javaslat. Ezek a kisebb módosítások egyelőre nem koncepciót érintő módosítások, nem csupán ezt a halasztást teszik lehetővé, ennek az eljárásjogi lehetővé tétele a célja ennek a mó dosításnak. Ugyancsak módosul kis részben az ügyészségről szóló törvény is, hiszen ennek a szervezetnek felépítésében alkalmazkodnia kell az ítélőtáblák szervezeti felépítéséhez.
