Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 3 (14. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
765 Köszönöm szépen, képviselő úr, a felszólalását. Kétperces időkeretben megadom a szót Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. PAP JÁN OS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Először is Gál képviselő úrtól elnézést kérek, mert azt mondtam, hogy egyszer szólok. De nem lehet megtenni, ha olyan kijelentések hangoznak el, amelyek, azt gondolom, nem teljesen állják meg a helyüket. Még az előbbi hozzászólás alkalmával hangzott el Herbály képviselő úr részéről, hogy a helyben lakó mindig helyzetben van. Szeretném elmondani, a haszonbérlőnél, a feles bérlőnél, a részes művelőnél szó nincs helyben lakóról. Az önök módosítása teljesen messze va n a helyben lakótól, semmi köze nincs a helyben lakóhoz, de ez még egy régi történet volt. Az, hogy az állam nem tudott földet adni az állami erdőgazdaságoknak, kérem szépen, az elfogadott törvény előtt ez valóban így volt, nem tudott adni azért, mert nem volt földterülete. A Nemzeti Földalap elfogadása után viszont az érvényben lévő Nemzeti Földalapról szóló törvény lehetőséget ad erre. Tessék megnézni, a 4/A. pont lehetőséget ad erre, hogy az állami erdők területét növeljük. Nos, én azt gondolom, hogy ez nem is vita. Ehhez nem kell ez a fajta módosítás, és ezért nem kell bevinni a Nemzeti Földalapba. Higgyék el, nem politikai célzattal mondom ezt. Nagyon hamar módosítani fogják, és rá fognak jönni arra, hogy ez egy téves, hibás döntés volt. Amiért szóltam, az a következő volt: az agrárkörnyezetvédelmi program. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha komolyan vesszük az agrárkörnyezetvédelmi programot - és egyébként az EU efelé halad , akkor abban monumentális állattenyésztő telepekről szó nincs. Azért nincs szó, m ert az a rendszer, amit úgy hívnak, és az agrárkörnyezetvédelmi program egyik alapja lehet: talaj, növény, állat, ember és vissza a talaj. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a szalmát hozzákeverjük az állati ürülékhez, akkor tulajdonképpen nem csinálunk má st, mint amit kihoztunk a talajból, azt visszavisszük. Node, tisztelt képviselő urak, akkor mire volt ez a nagy felháborodás, illetve nagy nekiindulás az elmúlt negyvenötven évben, amikor... Ez nem a szocializmus hibája, bocsánat, mielőtt Orosz képviselő úr rossz irányba megy el, ez az egész állattenyésztés, növénytermesztés hibás rendszere, a műtrágyára vissza kell állítani ezt, és nemcsak takarmányról van szó, hanem bizony a trágya elhelyezéséről is szó van. A családi gazdaságok, tisztelt képviselő urak, illetve a kisebb üzemméret pontosan az, ami a környezetbe leginkább beilleszthető, és az agrárkörnyezetvédelmi programot tökéletesen ki tudja tölteni. Nézzék meg Dániát, Hollandiát, az EUtagországokat, tessék megnézni, hogy hogyan működik! Jól működik a z agrárkörnyezetvédelmi program. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Én csak emlékeztetem magam és képviselőtársaimat, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításáról tárgyalunk, és csak közös emlékezetünkbe szeretném idézn i ezt a törvényt. Orosz Sándor képviselő úrnak adom meg a szót kétperces időkeretben, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja részéről. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Éppen az ajánlás 2. és 3. pontja fölött vitatkozunk, hisze n a 2. pontban törölni rendeli az állattenyésztő telepeket Pap János képviselőtársam. Számtalan érv hangzott el, én egyre szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, a magyar agrártörténetre és arra, ami ebből következik a jövőre nézvést is. Igazából a mezőgazdasági tevékenységnek és az állattenyésztésnek nem a falu, hanem a falu határa, a tanyák és a majorok voltak a terepei, és azt gondolom, hogy ha ebbe a gondolatba helyezik
