Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 3 (14. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
766 bele ezt a javaslatot, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy nincs értelme Pap J ános úr javaslatát elfogadni. A másik megjegyzésem a 3. ponthoz szól. Úgy állítja be Pap képviselőtársam, mintha ennek az elfogadásával megvédené a magyar erdőt. Egyrészt szeretném jelezni, hogy ha ezt elfogadná is a Ház, amit egyébként kétlek, akkor is ma rad az a törvény értelmében, hogy az erdő, kivéve természetesen a védett és védelemre tervezett részeit, az állami földalapba kerül be. A másik az, hogy folyamatosan azzal riogat, hogy a Nemzeti Földalap majd valahogy eladja az állami erdőt. Szeretném felh ívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy egyetlenegy előterjesztés sem szól arra nézvést, hogy az erdőtörvényt vagy a privatizációs törvényt módosítsa, és ezekben az állami tulajdonú erdő eladása tilalmas. Azt gondolom, hogy ez a gondolat, miszerint ennek e llenére el lehet adni az erdőt, legfeljebb olyan fejekben fordulhat meg, akik a jogszabályokat csak felesleges olyan valamiknek tekintik, amelyeket szabadon át lehet hágni politikai utasításra. A Nemzeti Földalap nem ilyen. A Magyar Szocialista Párt kormán ya jogállam kormánya, ennek megfelelően betartja ezeket a szabályokat, és nem értékesíti a nem értékesíthető állami erdőt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) (10.50) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeret ben megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amikor Pap János képviselő úr módosítóját annyira nem szereti néhány képviselőtársam, én azt hiszem, hogy van ebben egy adag félreolvasás. Ahogy én olvasom Pap János képviselő úr javaslatát, az azt jelenti, hogy a birtokösszevonás során az állattenyésztő telepek működtetése nem egy vezérlő csillag. A birtokösszevonás azért jó - állattenyésztő telep ek vagy erdészet, vagy kertészet, vagy gyümölcstermelés , mert vannak olyan apró törpebirtokok, amelyek nem gazdaságosak; közgazdasági szempontból, társadalmi szempontból optimális alatt vannak - ezek összefogása, koncentrálása. De amikor koncentrációt mo ndok, akkor magam majdnem elharapom a nyelvemet, magam sem szeretném hallani, mert ahogy már korábban mondtam, többnyire úgy hangzik, mintha itt száz meg ezer hektárokra kívánna valaki koncentrálni. Ha úgy értjük a koncentrálódást, hogy az optimális család i gazdaság felé koncentrálunk - a nadrágszíj- és a pelenkaparcellákról , akkor együtt vagyunk, és így olvasom én Pap János képviselő úr javaslatát, mert ebben meglesz az az ökológiai egység, amikor a trágya érték, és nem pedig olyasmi, ami méreg, és el ke ll mosni, és belefolyik a folyóba, és a szalmát megtermeli az a gazdaság. Tehát annak az optimumnak a keresése volna a kívánatos a következő években, és olyan törvényt hozni, amely ehhez kövezi az utat. És akkor kevesebb lesz a politikai gyanakvás is, ha i lyen szakszerű oldalról nézzük a dolgokat: termelés, optimum és ökológia. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Orosz Sándor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. A vita e szakaszában azért terveztem, hogy hozzászólok, hogy részben megtegyem kritikai megjegyzéseimet Pap János úr 2. és 3. pontban leírt javaslatai vonatkoz ásában. Azt hiszem, hogy ez nagyrészt a megelőző vitában sikerült. A másik ok, ami miatt szót kértem, hogy a 4. sorszámú indítványt én nyújtottam be.
