Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 3 (14. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GRÁF JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
764 Köszönöm szépen, képviselő úr. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy köszöntsem önöket és mindenkit, ak i figyelemmel kíséri ülésnapunkat, és kétperces időkeretben megadjam a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Kékkői Képvise lőtársam! Azt szeretném megkérdezni, ha már szakmai dologról beszélünk, hogy tudjae, mondjuk, hogy egy nagyobb sertéstelepnek mekkora területigénye van ahhoz, hogy a keletkezett trágyát normálisan, környezetkímélő módon tudja elhelyezni. (Kékkői Zoltán: O lvassa el a módosítást!) Ezt azért kérdezem, mert amit elmondott, úgy gondolom, abból nem ez következik. Ugyanis tisztában kell lenni azzal, hogy egy sertéstelepnek legalább olyan fontos, nyilván nem a tömegtakarmány szempontjából, mert a darált és az egyé b anyagot oda lehet szállítani, de a trágyát el kell valahová helyezni. Ha bezárunk egy sertéstelepet, mert nem tudott a területe körül megfelelő forgóban, mondjuk, korrekt öntözési rendszert kialakítani, ahol a hígtrágyát el tudja helyezni, akkor nagyonn agyon nagy problémát okozunk, nem is beszélve a környezetterhelésről. A másik az, hogy ha ezeket a telepeket európai módon kívánjuk megoldani, akkor a jövőben szalmás rendszerrel kell átalakítani. Azt is tudni kell, hogy a szalmát pedig már nem illene több száz kilométerről szállítani. Ezeket a dolgokat is végig kell gondolni, amikor arról beszél, hogy egy szarvasmarhalobbi alapján tettünk be ilyen passzust ebbe a törvénytervezetbe. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Kata lin) : Köszönöm szépen, képviselő úr, a felszólalását. Kétperces időkeretben megadom a szót Gráf József képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. GRÁF JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. A képviselőtá rsam a dolog lényegére már rávilágított, de azért még egyszer szeretnék néhány dolgot aláhúzni. Kizárólag szakmai javaslatról van szó, és nem politikai javaslatról. Az előbb már néhány kérdésben, úgy tűnik, megegyeztünk szakmailag, most újból elkezdődik eg y politikai vita, hogy kiknek és kinek az érdekében csempészünk be a Nemzeti Földalapról szóló törvénybe különböző kérdéseket. Én is azt szeretném aláhúzni, és már egyszer elmondtam, de úgy látszik, nem figyelt Kékkői úr, hogy az Európai Unióban a számosál latra vetített területigény nem a takarmánytermelés, hanem a trágyakihelyezés és a környezetvédelmi feladatok miatt van számítva, semmi köze a takarmánytermeléshez. Ebben a szarvasmarhaszámításban a szarvasmarhatelep azért jelentős, mert ott igen fontos a takarmánytermőterület is, amit közvetlenül a telep mellett célszerű végrehajtani, akár a silóról, akár a nagy szalmaigényről beszélünk, a sertés- és a baromfitelepeknél alapvetően környezetvédelmi számítás szerint. Ez úgy néz ki, hogy ha az Európai Unió. ... Ez a magángazdákra ugyanígy vonatkozik, akik magántelepet fognak üzemeltetni, mert nyilván - az előbb elmondott példákból kiindulva - egy bizonyos állatlétszámmal kell rendelkezniük ahhoz, hogy gazdaságosan tudjanak termelni. Amikor egy európai uniós g azdától megkérdezem, hogy miért nem tart tíz tehénnel vagy tíz anyakocával többet, akkor azt mondja, hogy azért, mert nincs meg hozzá a földterületem. Nem azért, mert nem tudna többet tartani, hanem a szigorú szabályok szerint kellő földterülettel kell ren delkezni ahhoz, hogy x számú állatot tartson. Tehát a logika fordított, és nagyonnagyon kár megint egy ilyen torgyáni politikai szintre elvinni ezt a kérdést, mert semmi értelme nincs. Szakmailag próbáljuk megközelíteni, különben soha nem lesz köztünk egy ezség. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
