Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
479 Tehát nagyonnagyon fontosak ezek az irányelvek, és nagyonnagyon fontos minden egyes irányelv pontjai mögé belegondolni a hátteret és kidolgozni eg y koncepciót. Valaki szóba hozta például a pályakezdők p) pontban, tehát eléggé a végén történő szerepeltetését is; ez is egy érdekes téma. Én az elmúlt évek során akármilyen érdekképviselettel találkoztam, lehetett ez akár Japánból vagy akár Európából, a legfontosabb gondjuk és problémájuk a mezőgazdasági termelők általános elöregedése volt, és az, hogy a pályakezdő fiatalok nem nagyon akarnak mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Tehát például ha ilyen szemszögből nézzük, akkor most azt is mondhatnám, ho gy ez is méltánytalanul hátulra került, de mint mondottam, ha abban a szemléletben nézzük, ahogy a képviselőtársam is mondja, hogy mindig az aktuálisan legfontosabb pontot kell egy kicsit előbbre helyezni, egy kicsit támogatni, akkor ilyen szempontból ezt a helyezést én nem tekintem helyezésnek, hanem inkább egy koncepcióba elrendezett egyik pontnak. Nemzeti Földalap; Kis Zoltán elmondta, hogy ők úgy gondolkodtak - mármint a Szabad Demokraták Szövetsége , hogy talán meg is kellene szüntetni ezt az intézmén yt. Én magam is néha elgondolkodtam azon, hogy kelle ez az intézmény. Mert összességében tényleg szükséges valamiféle olyan intézmény, amelyik biztosítja a racionális állami földhasználatot, biztosítja a birtokkoncentráció állami rásegítő szerepét, funkci óját, viszont kérdéses az, hogy a jelenlegi politikai szituációban ez a földalap be tudjae tölteni maradéktalanul a szerepét. Biztos, hogy nehezen tudja majd betölteni, hiszen állandóan politikai viták és nézetkülönbségek kereszttüzébe fognak kerülni, mer t mint a példa mutatja, akár az ellenőrizhetőséget biztosító földhasznosító tanácsok tekintetében is már most is vita van. Például ha Franciaországban lennénk, biztos nem lenne vita egy helyi, községi ilyen jellegű tanács működése esetében, hiszen ott term észetes, hogy összeállnak érdekképviseletek, termelők, és biztosítják azt, hogy lehetőleg egy helyben lakóhoz kerüljön bérleti vagy egyéb formában a föld. Ha fiatal az illető, azt valamilyen formában még preferálják, tehát valamilyen formában megpróbálják a saját szűkebb környezetükben is leszabályozni ezt a kérdést. Nálunk mi várható? Mint ami már a vita kapcsán is elhangzott, hogy egyes helyeken a családi gazdálkodói érdekcsoportok jobban előtérbe kerülnek majd az erő szempontjából, a másik esetben a társ as gazdálkodók, tehát megint így nézzük. Nagyon nagy baj lesz ebből, vagy lehet ebből, mert ez valahol kísértetiesen hasonlítani fog a földkiadó bizottságokban előállt helyzethez, márpedig úgy érzem, ezt nem engedhetjük meg. Tehát az államnak, a minisztéri umnak, a társadalomnak, saját magunknak, képviselőknek is jobban oda kell figyelni, hogy ez az intézmény valós érdekeket és helyi érdekeket tudjon közvetíteni, tudjon valamiféle egyensúlyt teremteni, mert itt nem engedhető meg a vita, nem engedhető meg a v isszaélés, hisz az idő véges. Életjáradékért földet, mint a földalap egyik tevékenysége; tény és való, hogy nálunk is nagyon sok olyan idős ember jutott földhöz, aki képtelen saját maga megművelni a földjét, és talán a családjá ban sincsenek olyanok, akik hajlandók földet művelni, illetve olyan nagyságrendű az a terület, hogy szinte nem érdemes művelni. Úgy érzem, hogy az életjáradék felajánlása egy korrekt ajánlat, hiszen a földalapon és a helyi szervezeteken keresztül a későbbi ek során eljuthat a föld igazából ahhoz a személyhez, ahhoz a családhoz, ahhoz a társasághoz, aki ezt tudja művelni. Tény és való - és ebben megint igazat adok a képviselőtársamnak , hogy a jelenlegi időszakban, amikor nincs a földnek tisztességes ára, a földbérletnek sincs még meg a megfelelő értéke, akkor valamilyen formában ezt az életjáradékot nem egy állandó, fix összegben kell meghatározni, hanem figyelembe kell venni az uniós csatlakozással remélhetőleg várható megemelkedett földárakat, bérleti árak at, egyebeket. Persze, hozzá kell tenni, hogy sajnos azért a magasabb élelmiszer- és egyéb árak is be fognak jönni, tehát kompenzálni kell valahol ezeket az összegeket, illetve korrigálni kell (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , é s akkor betöltheti a funkcióját az életjáradék is.
