Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
480 Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm a képviselő úr hozzászólását. A következő írásban előre jelentkezett hozzászóló Pásztohy András, neki fogom mega dni a szót; utána következik Szabó József Andor, a Fideszből. Képviselő úr, öné a szó. PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban két észrevételt szeretnék tenni, amit igen fontosnak tartok a törvény elfogadása szempo ntjából. Mindenekelőtt a konszenzus keresését tartom fontosnak, mert az érintettekkel - úgy az érdekképviseletekkel, mint a politikai pártokkal - megbeszélést folytatott az FVMminiszter a kormány megbízásából. Ez mintegy 31 civil szervezetet jelent, illet ve magukat a parlamenti pártokat, amelyek a földtulajdont és földhasználatot érintő törvények tartalmi kérdéseiről a törvénytervezet benyújtását megelőzően tudtak tanácskozni. A miniszternek igen helyes a törekvése, hiszen nemzeti kincsünkről - több szó el hangzott erről , talán a legdrágább erőforrásunkról van szó, amelyhez oly sok szállal kötődünk valamennyien, akár gazdálkodunk, akár nem. Talán éppen a sokoldalú kötődést használják ki időnként a politikai pártok önző céljaik elérésére; nemritkán a zsarol ás eszközévé degradálják a földkérdést. Márpedig a földtulajdon, a földhasználat kérdéseit tekintve nemzeti érdekünk, hogy legalábbis az alapkérdésekben egyetértésre jussunk. A másik, általam fontosnak tartott dolog az, hogy a kormány, illetve a parlament egy időben tárgyalja, együtt kezeli a termőföldről, a Nemzeti Földalapról szóló törvénymódosításokat, valamint a földbirtokpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozattervezetet. Mindkét törvény módosítása, illetve az országgyűlési határozatterve zet egymásra épül, egymással összhangban van, és valójában a termőföld ésszerű, hatékony hasznosítását, a biztonságos gazdálkodást segíti elő. Tisztelt Képviselőtársaim! Az új kormány a Nemzeti Földalapnak más feladatot szán, mint az előző, ami egyértelműe n kitűnik a törvény módosításából. A törvénymódosítás céljai: mindenekelőtt az állami földvagyon átlátható kezelése és védelme, a versenyképes birtokszerkezet kialakulásának támogatása, a mezőgazdaság modernizációjának elősegítése, ellenőrizhető, nyilvános , az érintettekkel együttműködő gazdálkodás a köz vagyonával. (14.30) A Szocialista Párt az állami földtulajdon eladása helyett annak nemzeti használatban tartását ítéli fontosabbnak. Ha csak a termőföldet nézzük, akkor úgy tűnik, hogy az ö sszes termőterület mintegy 10 százaléka van jelenleg állami tulajdonban, ami átkerül a Nemzeti Földalaphoz. Meggyőződésem, hogy ezt a területet nem csökkenteni, hanem növelni kell. Erre van is mód, hiszen igen jelentős felajánlás tapasztalható az elmúlt id őszakban, mintegy 60 ezer hektár vár felvásárlásra. Nyilván ez nem öncélú. Kell egy 500600 ezer hektár állami földtulajdonnak lennie, ami segíti a versenyképes birtokszerkezet kialakulását, a jövedelmező mezőgazdaság megalapozását. Ezzel a jelenlegi elapr ózott birtokstruktúrával ugyanis nem lehetünk versenytársai az uniós gazdatársainknak. Az állam tulajdonában maradó termőföldet természetesen oly módon is lehet hasznosítani, hogy az használatba, haszonbérletbe a gazdálkodókhoz kerül, legyen az bármilyen ü zemforma is. Ezzel is segíteni kell és lehet a biológiai alapok előállítását, így a hanyatlóban lévő vetőmagtermesztést, illetve az állattenyésztés minőségi fejlesztését. Elsősorban így lehet a mezőgazdálkodásban növelni a hozzáadott értéket - melyről szin tén szó volt ma , illetve így lehet nagyobb árbevételt, több jövedelmet elérni egy hektár termőterületen. Az állami földtulajdonon működő gazdaságok segíteni, integrálni tudják a kisebbeket. Legyen az családi gazdaság, őstermelő, vagy bármi más forma, az együttműködés terén az értékteremtő tudás, valamint a korszerű technológia jobb kihasználásával nagyobb biztonságot, jövedelmet garantálhatnak egymásnak a gazdálkodók.