Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Dr. Pap János (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - "Miért maradt ki?" címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
47 büntetésvégrehajtási intézetek történetében, ám annak folyamatában ellenkező előjellel, tehát fordított tendenc ia érvényesült. Nevezetesen arról van szó, hogy a kezdeti időkben még a toloncházakban, majd később a börtönökben bizonyos teendőket magánemberek, mondjuk úgy, a magánszektor végzett, így az élelmeztetést bizonyos esetekben, az elítéltek foglalkoztatását m agánemberek, magántőkések végeztették, még időnként az őrzést is magán, legalábbis nem állami szervek intézték. Ebből adódóan az étkeztetésnél az állam fizetett pénzt a magánembernek, illetve a magánember fizetett bért a foglalkoztatásért az államnak. Óri ási visszaélések következtek ebből, ezért aztán mintegy államosították a börtönöket; ekkor jött létre Ilava, Szamosújvár, Szeged, tehát a nagy állami börtönök - ezért mondtam a fordított tendenciát. Akkor hogyan képzelhető el a jövőben ez a magánosítás? Mi kerülne ténylegesen magánosításra, milyen tevékenység? Nem ade ez okot esetleges visszaélésekre? A büntetőintézeteknek és a büntetésnek főleg a nevelési célzata vajon kellően érvényesüle itt? Arról már nem is beszélek, mert rémkép, hogy mondjuk, őrzővé dő kft.k vegyék át a börtönök őrzését. Tehát erre irányul a kérdésem, és előre is megköszönöm a miniszter úr válaszát. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A kérdésre Bárándy Péter miniszter úr válaszol. DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügyminiszter : Tiszt elt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés egy soha el nem hangzott szövegrész idézésével kezdődik, miszerint célszerűnek tartanám a bv magánosítását. Ilyet soha nem mondtam, és ígérem, hogy nem is teszek ilyet. A kijelentéseket jobb híján első rátában nyelvtani értelmezésnek kell alávetni. Én csupán azt mondtam, és ezt a jövőben is fogom mondani, hogy el lehet azon elmélkedni, a bvintézetek bizonyos objektumait a magántőke bevonásával lehetne felépíteni. Ez így van. A magánosítás és a magántőke bevonásával létrehozandó objektum között a nyelvtani értelmezés szerint alapvető különbség van. A magánosítás arra vonatkozik, hogy egy létező valami tárgyában tulajdonváltozást hozok létre, magyarán állami vagy valamilyen közösségi tulajdonból magántulajdonba kerül a meglévő dolog. Ezzel szemben a magántőke bevonásával létrehozni valamit nem tulajdonváltozás. Persze, érdemben válaszolva a kérdésre, azt kell mondani, hogy a jelenlegi 170180 százalékos börtöntúllakottsá got minden eszközzel és nagyon gyorsan lehetőség szerint fel kell számolni. Amennyiben a gazdaságossági számítások azt mutatják, hogy a magántőke bevonásával ezt jobban és gyorsabban meg lehet oldani, akkor azt gondolom, természetesen ezt meg kell tenni, h angsúlyozva, amit eddig is megtettem, hogy az üzemeltetés, a felügyelet továbbra is állami és csak állami feladat maradhat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) Dr. Pap János (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - "Miért maradt ki?" címmel ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kedves Képviselőtársaim! Dr. Pap János, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: "Miért maradt ki?" címmel. Dr. Pap János képviselő urat ille ti a szó. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) :
