Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
448 jól megfogalmazni, úgy, hogy az ne jelentsen se alkotmányos diszkriminációt, se holmi, egykor majd bekövetkező uniós tagsággal ellentétes szabályokat. Ugyanakkor újra és újra el kell mondanom - úgy egykori kormánypártiként mint most ellenzékiként , hogy egyáltalán nem vagyok elégedett. Nem voltam és nem vagyok. Sem az elmúlt évben megalkotott vonatkozó törvények, sem a jelenlegi módosítások nem mentesek hibás agrárpolitikai elképelése ktől. Úgy érzem, az is igaz talán, hogy a mindenkori javaslattevőknek nem volt és nincs elég bátorságuk a különböző lobbiérdekekkel szemben olyan törvényt alkotni, amely objektíven, a lehető leghatékonyabban képviseli a magyar mezőgazdaság hosszú távú érde keit. A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítását célzó javaslat, amit tárgyalunk, nagyon lényeges változásokat kíván végrehajtani - ahogy említettem - az alig fél éves szervezet működésével kapcsolatban. A Magyar Demokrata Fórum véleménye változatlan, ahogy már idéztem elég hosszan a bevezetőben, a Nemzeti Földalap jogintézménye sokfunkciós szervezet, ez kell hogy maradjon, és a katalizátor szerepet kell erősíteni és növelni. Természetesen a vagyonkezelés sem elhanyagolható szempont. Ha nemcsak szólamk ént vagy retorikai fogásként hangoztatjuk unosuntalan, hogy legnagyobb természeti kincsünk a termőföld, amelynek megtartásához, gazdaságos és ökológiailag elfogadható műveléséhez alapvető és hosszú távú nemzeti érdekeink fűződnek, akkor ezen természeti ki nccsel való gazdálkodáshoz - tisztelt Országgyűlés - a feladat nagyságához és jelentőségéhez méltó intézményt kellett volna és kellene létrehozni. Mint amilyen más területen például a Magyar Nemzeti Bank. Ebből a megfontolásból fogalmaztam meg 2000ben azt a javaslatot, hogy a Nemzeti Földalap jogintézménye legyen bizonyos mértékig független a mindenkori kormánytól. Működését, tevékenységét a rávonatkozó törvény szabályozza, ne pedig kézi vezérlés. Ez nem jelentené persze azt, hogy nem hajtja végre a minden kori többség termőföldgazdálkodással, birtokpolitikával kapcsolatos elképzelését, hiszen a mindenkori többség a rávonatkozó törvényt - 50+1 százalékos törvényről van szó - bármikor módosíthatja. Persze meg kell jegyeznem azt, hogy rendkívül káros az az im már harmadízben képviselőként tapasztalt gyakorlat, hogy a hatalom megváltozása maga után vonja a termőfölddel kapcsolatos elképzelések drasztikus megváltoztatását. Már '94ben közös sajtótájékoztatón egyetértettünk abban, hogy a magyar mezőgazdaság és az ennek alapját képező termőföldpolitika nem viseli el a négyévenkénti drasztikus változásokat. (Dr. Kis Zoltán: Így van!) Sajnos, a konszenzusra való törekvés szerintem ma is csak látszólagos, bár azt el kell ismernem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényja vaslatban néhány helyen visszaköszön a már említett 2000es egyéni törvényjavaslatom. Nem tehetek mást, mint összehasonlítva a kettőt, egykét tényt megállapítok. Számomra előremutató az a szervezeti változás, amely önálló gazdálkodó költségvetési szervvé emeli a Nemzeti Földalap intézményét, és létrehozza területi szerveit. Az is helyes, hogy igyekszik mikroszinten, azaz földközelben, helyi szinten véleményt alkotó grémiumot létrehozni helyi birtokhasznosítási tanácsok névvel. A tanács szó egy kicsit áthal lás a mi múltunkból, egy kicsit rossz ízű áthallás ez a tanács, de hát Istenem, a tanács jó tanácsot is adhat. (Dr. Géczi József Alajos: Németországból ment át Oroszországba!) És onnan jött hozzánk, sajnos, bár maradt volna ott, ahol elkezdték ezt. Ez egy kis kitérő, de nem politizáljunk annyira, hanem egy kicsit inkább nézzük a konkrétumokat. Látszólag korrekt elképzelés a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság létrehozása is. Miért mondom, hogy látszólag? Mert a részletekben lakik az ördög. Lehet, hogy a sz ándék korrekt volt, én nem akarom ezt vitatni, de a 4. § a)d) pontjaiban felsorolt szervezetek sokszínűsége vajon hogyan teszi lehetővé az egyegy közös delegált kiválasztását. Önkormányzati szövetségek. Hát tessék rájuk bízni, majd válasszanak ki egy köz ös jelöltet! Erdőgazdálkodók érdekképviselete, satöbbi, tessék végignézni, hogyan fognak ott választani. Társas vállalkozások érdekképviselete; nemcsak MOSZ van ám, van részvénytársaságok egyesülete (Dr. Kis Zoltán: Stratosz!) , szóval ez nagyon sokszínű. E z nagyon komoly feladat lesz az illetők számára.
