Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MAGDA SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
438 életjáradék ellenében történő megvásárlását. Meggyőződésünk, hogy ez a jogintézmény a kilencvenes évek elején alapvetően járu lhatott volna hozzá ahhoz, hogy ne kerüljön sor a mai kezelhetetlen helyzetre, amikor is a főfoglalkozásúak átlagos földtulajdonmérete mindössze 3 hektár. Ugyanez Csehországban 32 hektár, ugyanez Ausztriában 100 hektár. Körülbelül ezeket kell elmondani az embereknek, hogy ne becsapjuk őket, hanem ha ma versenyképesek akarunk lenni, akkor mindenképpen egy birtokkoncentrációt kell elindítani. Azt gondoljuk, ez a lehetőség alapvető fontosságú azoknak a nyugdíjasoknak, akik nem tudják vagy nem akarják megtartan i termőföldjüket. Így ők olyan életjáradékhoz juthatnak, amellyel meg kívánjuk javítani nyugdíjas éveik életminőségét, életlehetőségeit. Ne riogassák őket! Mi csak attól vesszük meg a földet, aki felajánlja nekünk. A versenytárgyalásos rendszert pályázati rendszerrel váltjuk fel. Az állami tulajdonban lévő termőföld értékesítésekor, illetve haszonbérbe adásakor ennek a helyi civil kontrollját a birtokhasznosítási tanácsok véleményezési jogával alapozzuk meg. Ezen akciók nyilvánosságát közérdekű információva l való minősítésükkel kívánjuk megoldani. A Nemzeti Földalap a mi elképzelésünkben nem kht.ként, hanem költségvetési szervként működik, alkalmazottai pedig köztisztviselők, amely egyértelművé teszi a velük kapcsolatos elvárásokat, a célokat, ugyanakkor ne m hagy lehetőséget arra, hogy állami pénzek és vagyontárgyak tűnjenek el különböző rejtett utakon. A törvényjavaslatban részletesen szabályozzuk a Magyar Nemzeti Földalap Kht. megszűnésének körülményeit. A törvény hatálybalépésének határidejét 2002. augusz tus 1jében kívánjuk meghatározni. Tisztelt Országgyűlés! Amíg az előző kormány által beterjesztett konstrukcióban a kormány szabta volna meg a földbirtokpolitikai irányelveket, addig mi azt javasoljuk, hogy mindez csak az Országgyűlés felügyelete alá tar tozhasson. Ez is különbség, hisz nagyobb lesz a rálátás, ez az Országgyűlés hetente ülésezik. Itt is abból indulunk ki, hogy a termőföld az ország szellemi kapacitásához mérhető, hangsúlyozom, a termőföld értéke az ország szellemi kapacitásához mérhető kin cs, amelyre csakis szakmailag megalapozott, nemzetépítő, távlatos gondoskodás alapján lehet döntéseket hozni. Ezt a földhöz kapcsolódó, pozitív diszkriminációt tükröző hozzáállásunkat mutatja a földbirtokpolitikai irányelv határozattervezete, amely most ö nök előtt fekszik. Az Európai Unióhoz és a fejlett országok többségéhez hasonlóan mi is a földhasználók helyzetének stabilizálását, fejlődésének elősegítését tartjuk elsőrendű célunknak. Tesszük ezt azért - megint számokat, nem blöfföt, nem utcára való dol gokat mondok , mert tudjuk, hogy az Európai Unióban a földhaszonbérlet aránya 37 százalék. Éppen azokban az országokban viszont jóval nagyobb, ahol az átlagnál nagyobb az árutermelés és az export aránya. Megint számok: ez az arány Belgiumban 66,3 százalék . Tessék csak elővenni az internetet! Franciaországban 60,3, Németországban 59, NagyBritannia 37,5 százalék. Miről beszélünk akkor? Prioritást élvez ezzel együtt a családi gazdaságok kialakítása és megerősítése is. Törekszünk továbbá az ésszerű földtulajd on és bérleti rendszer elősegítésére, a földpiac élénkítésére, a spekuláció visszaszorítására. Nem vagyunk a családi gazdaság ellen, csak mi nem ezzel a szlogennel akarjuk a barátainkat gazdaggá tenni. Mi a családi gazdaságokat ugyanúgy támogatjuk, mint az előző kormány. Innen is azt üzenem és mindenhonnan, hogy a családi gazdaság nem lesz hátrányos - lehet, hogy a klientúra elmarad (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Itt ül.) , vagyis visszaszorítjuk a spekulációt. (11.20) Elő kívánjuk mozdítani azt, hogy az ál lattenyésztő telepek működéséhez szükséges takarmánytermő területet főként cserékkel - a földvételi korlátozások betartása mellett - megszerezhessék. Azt gondoljuk, egy modern országban nem lehet jó minőségű tejet előállítani, nem lehet tehenészeti telepet úgy működtetni, hogy a szükséges silótakarmányt, szénát, szalmát 3050 kilométeres távolságról kelljen beszerezni. Egyébként a korábbi szocialista rendszer ez volt, hogy
