Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 25 (11. szám) - A hosszú távú egészségpolitika folyamatosságának megőrzéséről és az egészségügyi, valamint a szociális rendszerekben ellátottak jogainak érvényesítését biztosító szervezet kialakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SCHVARCZ TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
379 Szerintünk ez nem más, mint egy újabb sóhivatal, amely igencsak komoly és nagy terhet ró majd azokra a szerveze tekre, intézményekre, ahova ez a fajta rendszer majd megpróbál beépülni. Nem látjuk tehát indokoltnak, hogy a szakmai ellenőrzés mostani jogszabályok által meglévő rendje mellett miért kell kialakítani még egy újabb ilyen rendszert. Ennyi volt röviden a ki sebbségi vélemény. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, kormánypárti és ellenzéki változó sorrendben, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces idő keretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Schvarcz Tibor úrnak, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. SCHVARCZ TIBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Eln ök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Látszólag egy nem nagy terjedelmű országgyűlési határozatijavaslattervezet fekszik előttünk, mégis komoly viták, komoly ellentétek feszülnek ezen országgyűlési határozati javaslat tekintetében közöttünk. A bizottsági vitá ban többször elhangzott, elmondtuk és megindokoltuk, hogy miért országgyűlési határozati javaslat formájában terjesztjük be ezeket az indítványainkat. Elhangzott már kártyás hasonlat, én inkább azt mondanám, hogy ezzel szeretnénk kijelölni egy utat a kormá ny számára, ami - mivel a parlament hozza ezt a határozati javaslatot - kötelező és végrehajtandó a mindenkori kormány számára. Itt több célt tűztünk ki. Ha ezt egyszerre, egy több törvényt érintő javaslatban hoznánk be a tisztelt Ház elé és nem egy ország gyűlési határozati javaslatban, akkor azzal a váddal illetnének minket, hogy egy salátatörvényt vagy egy csomagtörvényt alkottok. Így előre megjelöljük a pontos utat, hogy mit kívánunk szabályozni, milyen módon, és ennek megfelelően terjesztjük majd be a s zükséges törvénymódosításokat. De tudom, ha határozati javaslatot hozunk, akkor azzal van probléma, ha egy salátatörvényt hozunk be, akkor azzal van probléma. Ezek tulajdonképpen lényegtelen apróságok, de ha megnézzük azt, hogy miért kell a Nemzeti Egészsé gügyi Tanács funkcióját átalakítani, akkor láthatjuk - a vitában már finoman utaltak rá , hogy ennek a létrehozását az előző kormányzat két évig késleltette, majd mindösszesen öt alkalommal ülésezett, és az ülésein azok a képviselők vettek részt, akiket a miniszter, az akkori hatályos miniszter kijelölt. Ahhoz, hogy ez a Nemzeti Egészségügyi Tanács létre tudjon hozni egy olyan koncepciót, mely ciklusokon, kormányzatokon keresztül átívelő stratégiát tud létrehozni, olyan képviselők kellenek, akik reprezentá lják a szakmát, a kormányzó és az ellenzéki pártokat, és reprezentálják a különféle társadalmi szervezeteket, kamarákat. Ennek a Nemzeti Egészségügyi Tanácsnak hasonlóan kell működnie, mint - nemrég működött és sikeres anyagot hozott létre - a Nemzeti Egés zségügyi Kerekasztalnak, ahol független szakértők, párpolitikai szakértők, civil szervezetek vettek részt ebben a munkában. Részt vettek az egyetemi intézmények, részt vett a Menedzserképző Központ. Egy olyan anyag született, amelyre nyugodtan lehet támasz kodni, amelynek 80 százaléka konszenzusos volt, és végrehajtható ciklusokon keresztül. Ha mi azt szeretnénk, mint a nemzeti egészségügyi programmal is történt, hogy mindenki számára elfogadható legyen, minden kormány - ciklusoktól függetlenül - végrehajtsa , akkor a konszolidációnak és a modernizációnak egy olyan programot kell biztosítani, amelyet négy év múlva nem változtatnak meg, nem dobnak ki, és nem kezdik el újólag ezt a programot kidolgozni. Erre lenne garancia, erre lenne biztosíték a Nemzeti Egészs égügyi Tanács újjászervezése és átalakítása. Elhangzott a vitában, hogy ismerősök az előterjesztők a tisztelt ellenzéki képviselők számára. Valóban, mi ezzel a problémával négy éve, nyolc éve, tizenkét éve foglalkozunk, és most már nagyon régó ta mindig ugyanazt mondjuk, hogy nem lehet az egészségügyet átalakítani és nem lehet úgy népegészségügyi programot végrehajtani, ha nincs mögötte konszenzus. Ez a szervezet, amit így létre kívánunk hozni, letéteményese és biztosítéka lenne annak, hogy kons zenzussal születnek a