Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 25 (11. szám) - A hosszú távú egészségpolitika folyamatosságának megőrzéséről és az egészségügyi, valamint a szociális rendszerekben ellátottak jogainak érvényesítését biztosító szervezet kialakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁLFI ISTVÁN, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
378 szemben fennálló beszámolási gyakorlatát. Ezenkívül az országgyűlési biztosok jelentéseiben rendszeresen találkozunk a szociális intézményekben ellátottakat ért jogsérelmekkel is. A bizottsági vitában az országgyűlési határozati javaslatot a kormá ny képviselője is támogatta, legalábbis ezt a részét, mert a szociális és egészségügyi rendszerekben ellátottak jogi képviselete egy jogintézményben, független szervezeti keretek között valósulhatna meg, amely figyelemmel van a szociális és egészségügyi el látás határterületeire is, nevezetesen az ápolásra és a gondozásra is. Tisztelt Ház! A vitában elhangzottakra és a kormány támogatására is tekintettel a bizottság a H/14. számú országgyűlési határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszö nöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Pálfi Istvánnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. PÁLFI ISTVÁN , a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Há z! A szociális és családügyi bizottság ma reggeli ülésén, ahogy már Kárpáti Zsuzsa képviselőtársam is említette, nyolcan valóban nemmel szavaztunk, ketten pedig tartózkodtak ennek a határozati javaslatnak a szavazásánál. Több okra vezethető ez vissza, és a zt gondolom, egyre inkább következetesen fogjuk az ilyen jellegű javaslatokat elutasítani. Kezdem először azzal, hogy mi is a gondunk a koncepcióval, illetve azzal, ahogyan ezt előterjesztették. (16.50) Hiszen egyre inkább ismerőssé válik számunkra az a kö r, az előterjesztők köre, és az is ismerőssé válik, amilyen módon előterjesztik az ilyen jellegű javaslatokat. Azt gondoljuk, hogy nem ilyen módon kell tudni előterjeszteni az ilyen jelentőségű témákat, hiszen ebben az előterjesztői körben rendre úgy állna k hozzá, hogy először országgyűlési határozati javaslatot próbálnak meg hozatni a parlamenttel, aztán utána ezt törvényi szintű szabályozássá próbálják áttranszformálni. Ez teljesen felesleges terhelése az Országgyűlésnek és a képviselőknek is, és ebben a formájában időrabló. Ez volt az első és talán elég fontos megjegyzésünk ehhez az egészhez. A másik az, hogy ettől függetlenül nagy lélegzetű témákat próbálnak leszűkíteni és beszűkíteni egyegy ilyen határozati javaslatba. Konkrétan itt is kettőthármat is megpróbáltak besűríteni úgy, hogy ebben igazából nem tudtunk felfedezni koncepciót. Hiszen az előterjesztők említést tettek arról, hogy komoly reformmal kívánják megújítani a Nemzeti Egészségügyi Tanács munkáját, annak az összetételét is, amiről aztán utá na konkrétabb elképzelés mégsem hangzott el. Ez egy külön törvényjavaslatot igényelne. Ugyanígy pedig külön megemlítették azt, aztán utána össze is mosták kellőképpen, hogy hozzá kívánnak nyúlni a betegjogi, illetve az ellátottjogi képviseleti rendszerhez is. Mindez különkülön, akár három külön törvényjavaslatot is igényelt volna. Most nézzük meg konkrétan azt, hogy mi is volt a gondunk a konkrét előterjesztéssel! Először is az - ezt már korábban elmondta Horváth Zsolt képviselőtársam is , hogy ezek az in tézmények már léteznek, működnek. Betegjogi képviselő már most is van az egészségügyi intézményekben. Az is elhangzott már - éppen az előterjesztők előadásában , hogy ellátottjogi képviselőt pedig 2003. január 1jétől minden szociális jellegű intézményben alkalmazni, foglalkoztatni kell. Álláspontunk szerint tehát ez a problémakör jogilag most is rendezett. Nem is értettük, hogy akkor miért kell országgyűlési határozati javaslatot készíteni egy olyan kérdéskör kapcsán, amely már jogszabályok által alátámas ztott, előkészített, és most működőképes is. Azzal, hogy egy országos szervezetet hoznak létre a betegjogi és az ellátottjogi képviselők összefogására vagy ennek a szakmai jellegű irányítására, valójában a szemünkben semmi más nem történik, nem történhet - ismerve az ilyen típusú elképzeléseket , mint egy klientúraépítés, hiszen az állam részéről egy új országos szervezet kialakítására kerül sor.
