Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÚSI LAJOS (Fidesz):
254 egészségügyben dolgozókat, majd később minden közalkalmazottat érintően szeptember 1jétől egy 50 százalékos béremelés hangzott el - ez volt az ígéreti rész , majd pedig egy illetményalap átlagos 50 százalékos emeléséről tárgyalunk most, illetve tárgyaltunk a bizottsági üléseken. Ez a megvalósulási forma. Közben a mai napon itt már elhangzott az is, hogy nem szűntek meg a szakmai szo rzók. Való igaz az a kifejezés, hogy nem szűntek meg, bár a részletes indoklás 53. oldalán az szerepel ebben a törvénycsomagban, hogy ezek megszűnnek és beépülnek az illetményalapokba - így helyes a megfogalmazás. Támogatandó lépésnek tartok minden egyes b éremeléssel kapcsolatos kérdéskört, illetve a diplomás minimálbér emelését, mely igen jelentős mértékű diszharmóniát szüntet meg a bértáblában. Lényeges dolog azonban az, hogy az önkormányzatok és az önkormányzatoknál foglalkoztatásban álló közalkalmazotta k tudjanak előre is gondolkodni, hiszen most egy fizetésemelésről beszélhetünk. Ezért nem szabad elfelejtenünk, mert nem volt még olyan túl régen, amikor '95 végén fizetésemelésről döntött a parlament, majd '96 elején pedig egy 15 százalékos létszámleépíté sről. Bízzunk benne, hogy a későbbiekben ez nem így, forgatókönyvként fog megvalósulni. Az ígéret, mely elhangzott, hogy a kormány biztosítja a béremeléssel kapcsolatos kiadásokat teljeskörűségében az önkormányzatoknak, ez 2002 időszakára vonatkozik. Amiko r ezen a héten hétfőn tárgyaltunk az önkormányzati bizottságban, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét megkérdeztük a 2003as tervekkel kapcsolatosan. Sajnos, ő még egyértelmű választ nem tudott adni arra vonatkozóan, hogy hogyan és miképpen vannak ezek tervezve. Jó lenne tudni, hiszen az önkormányzati tervezés egy olyan dolog, amely gördülő költségvetéses alapon történik meg, a későbbiekben még rátérek a jegyzők új feladatmegszabásával kapcsolatos kérdéskörre is. A fedezet biztosítása a bérek kifizetésé re azért is nagyon lényeges dolog, mivel a pedagógusi, illetve más közalkalmazotti szférán belül is nagyon lényeges kérdés - előttem említették, és szinte vita alakult ki róla - az egészségügyi dolgozók helyzete. Hiszen tudjuk nagyon jól, az egészségügyben OEPfinanszírozáson keresztül történik meg a fizetések kifizetése is. Tudjuk azt - mint gyakorló kórházfenntartó is , hogy ezek a kifizetések kéthárom, sőt van, amikor négy hónappal előző eredmény alapján történő kifizetéseket jelentenek. Tehát hogy a s zeptemberi fizetésemelés az október 1jei átutalásokon megjelenjen, ehhez egy másfajta rendelkezésre is szükség van. Kérem is az államtitkár urat, hogy erre majd kifejezetten figyeljenek oda, mivel nem hiszem, hogy az önkormányzatokra át tudnánk hárítani a zt a pluszköltséget, hogy háromnégy hónapon keresztül megelőlegezzék azt a fizetésemelést, illetve az alapbéren kívüli olyan járandóságok kifizetését, melyek az alapbérhez kapcsolódtak. Ez nagyon lényeges, mert tudjuk, itt elhangzott a kérdések, illetve a válaszok megadásában, hogy ezt nem fogják elbírni az önkormányzatok, ha külön intézkedés nem történik meg erre, márpedig az anyagban erre a külön intézkedésre semmiféle utalást, semmiféle jelet nem találunk. Természetes igényként jelenik meg a következő k érdéskör, hogy hogyan számolunk el. Hogyan számolnak el az önkormányzatok, hogyan mérnek fel például ennyi idő alatt, hogy július közepén elfogadásra kerülhet a törvény, és akkor már az októberi fizetéseknél jelenjenek meg? Ennek egy forgatókönyve van, ami nek a feloldására viszont nem vonatkozik az államháztartási törvény módosítása. Vonatkozik viszont azokra a kérdéskörökre, amelyek például beszámolási kötelezettséget írnának elő egyfajta olyan törvény módosításával az államháztartási törvénynek, ahol igen hosszasan fel vannak sorolva, hogy kik kötelesek ezeket megtenni. Ide kerülnek be a körjegyzők, a jegyzők, a megyei főjegyzők, a választások előtt 30 nappal tegyenek lényegében bevallást az önkormányzatok anyagi helyzetéről.
