Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
249 múltkoriban nem volt igazunk. Mint ahogy azért is illett volna el nézést kérni, hogy kedden késő délután kiosztanak egy törvényjavaslatot, majd másnap reggel nyolcfél kilenc tájban elvárják az embertől, hogy bizottsági ülésen véleményt mondjon róla, és ha netán ezt nem teszi meg, hanem a plenáris ülésen próbál kritikáka t megfogalmazni, akkor egy bizottsági elnök feláll, és számon kéri az előadótól, hogy vajon miért nem a bizottsági ülésen mondta el ezeket a kritikai észrevételeket. Ezért is illett volna legalább egy elnézést kérni. (15.20) A törvényjavaslatnak három rész ével szeretnék foglalkozni. A mai nap folyamán már sokat említett úgynevezett családtámogatást érintő rész: természetesen nagyon örülünk annak, hogy a családi pótlék 20 százalékos emelése megtörténik. Nagyon örülünk annak, hogy egyhavi plusz családi pótlék ban részesülnek a családok, azonban úgy gondoljuk, hogy itt is jó lenne beismerni azt, hogy mindazt a célt, amiért minket korábban kritizáltak, vélhetőleg jogtechnikai okokból, önök sem tudták megoldani. Az is egyértelmű, és itt nem arról van a vita, hogy most valaki rosszabbul jár vagy jobban, tehát hogy elveszneke valakitől, de az tény és való, hogy pont a legrászorultabbak, a többgyermekes, minimálbér körül kereső családok ebből a pluszjuttatásból nem élveznek semmit. Azt hiszem, ezt a legplasztikusabba n Tállai képviselő úr magyarázta el, hiszen választhatnak: vagy a minimálbér után járó adókedvezményt, vagy a családi adókedvezményt veszik igénybe, tehát az ő részükre ez semmiféle pluszt nem jelent. Ezt lehet úgy is fordítani, hogy ezzel az adópolitikáva l a módosabbakat, a nagyobb keresettel rendelkezőket támogatják, nem a valóban rászorulókat. És akkor a szelektív emlékezetre visszatérve: önök nagyon jól tudják, éveken keresztül azt hallgattuk, hogy mi bizony csak a gazdag polgárokat támogatjuk. Vagy tan ulékonyak, és átvették ezt a metódust, vagy pedig nem volt igaz az, amit korábban ezzel kapcsolatban mondtak. Arról nem is beszélve, ezt Tállai képviselő úr nagyon részletesen kifejtette, hogy mi lesz a többi adókedvezménnyel, azok is teljesen kiürülnek. É s még egy nagyon jelentős társadalmi réteg nem került itt szóba, vagy legalábbis csak érintőlegesen: az a több százezer család, amelyek tulajdonképpen egyéni vállalkozóként élik az életüket, ők végképp nem vehetnek igénybe semmiféle adókedvezményt. Úgyhogy úgy gondolom, azért ezt is el kell mondani. A következő: béremelés az egészségügyben. Azt azért el kell ismerni - és gondolom, Czinege képviselő úr is mint gyakorló orvos igazgató, ezt alá tudja támasztani, ha nem, akkor a gazdasági igazgatójával erről ko nzultáljon , hogy az elmúlt három évben az egészségügyben a jövedelmek közel 70 százalékos növekményt mutattak, tehát elindult egy olyan felzárkóztatás, amelyik a hihetetlen mértékben alacsony bérek korrigálását tűzte ki célul. Nagyon örvendetes az, hogy jelenleg 50 százalékos az alapbéremelés - ajánlom önöknek, hogy hangsúlyozzák, van egy olyan magyar mondás, hogy száz forintnak ötven a fele, s a választási kampányban önök azt éreztették mindvégig, hogy a fizetéseket 50 százalékkal fogják megemelni. Magya r ember józanul gondolkozva azt gondolja, ha eddig 100 volt, abból lesz 150. Ami eddig 100 volt, az lesz, akinek 110 lesz, lesz, akinek 170 lesz, való igaz, mert a diplomás minimálbér bevezetésével mindazok a bérfeszültségek, amelyek a minimálbér bevezetés e kapcsán valóban kialakultak, magasabb régiókra tolódnak, de feszültségek változatlanul lesznek. Mindezek ellenére mint egészségügyis, őszintén nagyon örülök ennek az emelésnek. A leosztás technikája teljesen bizonytalan, még akkor is, ha erre az elkövetk ező három évre ez valamilyen tárgyalásos módon megtörténik, bár megkérdezném, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel, kamarákkal milyen egyeztetés történt, mert ez is mindig vád volt, de ezt majd a 32. § taglalása kapcsán hozom szóba. Ugyanis a törvényjavasla t költségvetési szervről és OEPpel szerződést kötött szolgáltatókról beszél, ez már a bizottsági ülésen is szóba került; ennél nagyobb azoknak a köre, akik az egészségügyben dolgoznak, s hogy ők hogy jutnak hozzá ehhez a pluszjövedelemhez, az ebből az elő terjesztésből nem derül ki.
