Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A családok hajléktalanságának megelőzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója:
143 önkormányzat ok felelősségével, mármint amit az önkormányzatok ezen a téren viselnek. Sőt, a határozati javaslat utolsó pontjában az önkormányzatokat még fel is szólítanák arra, hogy a gyermekvédelmi törvényt tartsák be, és tanúsítsanak jogkövető magatartást ezzel kapc solatban. Azt az önkormányzati szférát szólítják fel az előterjesztők jogkövető magatartásra, amely nemhogy egyszerűen csak betartja ezeket a törvényeket, hanem erején felül a hozzárendelt ilyen irányú feladatokat ellátta és ellátja. Én pedig önkormányzati vezetőként azt tudom mondani, hogy ezenfelül a feladatellátáshoz szükséges eszközöket, tárgyi és személyi feltételeket is erején felül biztosította és biztosítja is. Véleményünk szerint, ha valóban a címnél maradunk, akkor annak, mármint a címnek az értel mezése lett volna a feladata az előterjesztőknek abban az értelemben, hogy mit is jelent ez a probléma a mostani kormány számára. A címben ugyanis a családok hajléktalanná válásának a megelőzéséről tesznek említést, de a vita során a célcsoport hol bővült a már hajléktalanokkal, hol szűkült azokra, akiket ez még csak fenyeget. Ez utóbbi csoport sem homogén azonban aszerint, hogy milyen okból kifolyólag fenyegetettek. Úgy tűnik, hogy az előterjesztők átaludták az elmúlt néhány évet, hiszen az előző kormány k omoly és eredményt felmutató lépéseket tett annak érdekében, hogy ezen társadalmi csoportoknak, a veszélyeztetett családok tömegeinek hosszabb távon is elfogadható megoldást kínáljon gondjaikra. Ezt egy összefüggő cselekvéssorban lehet jól leírni, de ezek az összefüggések egészen nyilvánvalóak, széles körben ismertek és elfogadottak. Legalább három elemet érdemes kiemelni ezek közül. Ezek pedig a családtámogatási rendszer mellett a foglalkoztatás javítása és a szociális bérlakásépítés beindítása. Miután a c saládtámogatási rendszer jó néhány elemét az új kormány is meg kívánja őrizni, ezért bennünket igazából az érdekelt volna, hogy milyen konkrét elképzeléseik vannak a foglalkoztatás javítására, a munkahelyteremtésre, és hogy szándékoznake továbbvinni a bér lakásépítési programot. Ha már adhatunk tanácsot a kormánynak, hiszen úgy tűnik, hogy rászorul ebben a kérdésben, akkor leginkább ez arra irányulna, hogy a lehető legsürgősebben fel kellene mérni azt, hogy milyen típusú foglalkoztatási vagy közmunkaprogra mokat lehetne a segélyezés helyett biztosítani számukra ahhoz, mármint a fenyegetettek számára ahhoz, hogy a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat legalább részben maguk teremthessék elő, és közüzemi számláikat fizetni tudják. (20.50) Ugyanis nincs semmilye n más út, csak az, ha ezeket a családokat, a családokon belül a munkaképes embereket visszavezetjük a munka világába, és rávesszük őket, hogy gyermekeiket taníttassák, mert csak így lehet elérni, hogy emberhez méltó életet tudjanak élni. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság előadójának. Képviselő úr! JAUERNIK ISTVÁN , az önkormányzati bizottság előadója : Elnök assz ony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság a H/63. számú országgyűlési határozati javaslatot, amely a családok hajléktalanságának megelőzéséről szól, a 2002. június 17ei ülésén tárgyalta meg, és 12 igen és 9 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta. A bizottság ülésén igen élénk és hasznos vita bontakozott ki. Merem mondani, hogy hasznos volt a vita, mert azt senki sem vonta kétségbe, hogy az országgyűlési határozati javaslattal érintett probléma, konkrétan a hajléktalanság kérdése összetett és súlyos társadalmi probléma. Az is egyértelművé vált, hogy e probléma megoldása is nagyon összetett, és nem lehet egyetlenegy jogszabállyal a kérdést megoldani. Az is világossá vált, hogy valós megoldást csak az hozhat, ha egy nagyon széles körű és alapos felmérés előzi meg a javaslatok kidolgozását. Azt sem vitatta az
