Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
461 Személyes meggyőződésem, hogy a szociális partnerek, szakmai és munkavállalói érdekképviseletek bevonása ebben a kérdésben is elengedhetetlen, ezért konzultációs jelleggel tervezzük a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács közreműködését, amely a főtisztviselők kiválasztása során megfelelő keretek között érvényesíthető. (12.40) Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezúton is támogató figyelmükbe és pártfogásukba ajánljam a kormány által most benyújtott javaslatot. A kormány őszintén bízik abban, hogy a törvénymódosítás elfogadásával teljessé válik a főtisztviselőkre vonatkozó szabályozás, s általa stabilizálódik e fontos jogintézmény és az érintett főtisztviselők, központi tisztek helyzete. Biztosak vagyunk abban, hogy az új módosításokkal az érintett főtisztviselők és a központi tiszti kar számára kiszámítható, tervezhető, anyagi, illetve szellemi értelemben egyaránt megbecsült és a közvélemény előtt is méltán vállalható közszolgálati szakmai életutat teremtünk meg. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és támogassa a szavazatával. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (T aps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági előadók felszólalására kerül sor, 55 perces időkeretben. Az alkotmányügyi, valamint a rendészeti bizottságok ülésein kisebbségi vélemények is megfogalmazódtak. Elsőként megadom a sz ót Wiener György úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. DR. WIENER GYÖRGY , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Az Országgyűlés alkotmány- és ig azságügyi bizottsága június 4ei ülésén megtárgyalta a beterjesztett törvényjavaslatot, és azt megfelelőnek tartotta arra, hogy a parlament a plenáris ülésén megtárgyalja, ennek következtében most ezen az ülésen lehetőségünk nyílik arra, hogy a törvényjava slatról az általános vitát lefolytassuk. Helyeselték a kormánypárti képviselők - szocialisták és szabad demokraták egyaránt - azt, hogy ez a törvényjavaslat megváltoztatja a kinevezés feltételeit, helyeselték azt, hogy a kinevezéshez ötéves közszolgá lati jogviszonnyal való rendelkezést ír elő, illetőleg megköveteli, hogy a kinevezésre pályázó jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, illetőleg legalább középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezzen. Támogatták azt is a szocialista és szabad demokrata képvi selők, hogy azok a köztisztviselők, akik rendelkezési állományba kerülnek, ott ennek a védett viszonynak a keretei között is munkát végezzenek, s ezáltal megszűnik az a mostani ellentmondásos szabályozás, amely lehetőséget teremtett arra, hogy akár öt éven keresztül is a köztisztviselők bármiféle érdemi tevékenység nélkül megkapják az illetményalap tizenháromszorosát. Még ellenzéki képviselők is helyeselték a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely kedvező helyzetbe hozza a főtisztviselőket abban az e setben, ha kinevezésük után illetményük netán alacsonyabb lenne a korábbinál. Ugyanakkor a bizottság ülésén éles vita bontakozott ki arról, hogy az öt év rendelkezési állományi idő két évre történő leszállítása alkotmányose avagy sem. Azzal érveltek ellen zéki képviselőtársaink, hogy ebben az esetben részben visszaható hatályú jogszabályalkotásról van szó, részben pedig ezzel összefüggésben szerzett jogoknak a védelméről. Szocialista és szabad demokrata képviselők komoly ellenérveket sorakoztattak fel, első sorban a 30/1997es alkotmánybírósági határozat indokolása III. fejezetének azon mondatait, amelyek egyértelműen kimondták azt - egyébként az országgyűlési képviselők gazdasági összeférhetetlenségével kapcsolatosan , hogy egy tartós, múltban keletkezett j ogviszony esetében a feltételek megváltoztatása önmagában még nem jelenti a szerzett jogok megsértését, s egyáltalán nem jelent visszaható hatályú jogalkotást.
