Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÓSA FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
432 nem ezt az utat választottuk, hanem felújítottuk a hatpárti tárgyalásokat, és olyan törvényi megoldásokat kerestünk, amelyek valamennyi demokratikus erő számára elfogadhatóak. Igaz, kompromis szumokat kötöttünk, sokszor nehezen és néha hibásan is. Mindez meglátszik a törvényen. De ezt kellett tennünk, mert a széles körű egyetértéshez erre volt szükség. Megállapodtunk az állami tulajdonlás és a kormányfelügyelet megszüntetésében, a közszolgálati rádió és televízió közalapítványi, tehát társadalmi tulajdonlásában, valamint a kereskedelmi rádiók és televíziók létrehozásában. A politikai megállapodás jogi és erkölcsi alapját az képezte, hogy a közszolgálati rádió és a közszolgálati televíziók tulajd onosi testületeiben a paritás elvén alapuló elnökségeket hozunk létre, amelyekben a mindenkori kormányzó és a mindenkori ellenzéki pártok - függetlenül az országgyűlési erőviszonyoktól - egyenlő arányban képviseltetik magukat. A paritás elvét azzal a szabá llyal egészítettük ki, amely szerint a paritásos elnökségek kétharmados döntéssel hozhatják meg határozataikat. Ez a két törvényes feltétel biztosította, hogy semmiféle politikai erő ne hozhasson egyoldalú döntéseket, vagyis senki se sajátíthassa ki a közs zolgálati médiumok működtetését. Egyszóval: senkit se lehessen önkényesen megfosztani a szabad megnyilatkozás lehetőségétől. A számok nyelvén szólva: az akkor 72 százalékos parlamenti többséggel rendelkező szocialisták és szabad demokraták messzemenő önkor látozást tanúsítottak, a választásokon szerzett többségükről lemondtak az akkori 28 százalékos ellenzék javára. Az 50 százalékos paritás elve ilyenformán az európai demokratikus jogállamok legértékesebb hagyományaihoz igazodott, és minden tekintetben megfe lelt az írott és íratlan erkölcsi mértékeknek is. Nem véletlen tehát, hogy a médiatörvényt az akkori országgyűlési képviselők 89 százaléka megszavazta. Ellenvéleményt az idő tájt tulajdonképpen csak Torgyán József fogalmazott meg. Valami olyasmit mondott, hogy azért nem szavazzák meg a médiatörvényt, mert sérelmezik a paritás elvét. Mégpedig azért sérti őket, mert felfogásuk szerint a magyar nemzet érdekeit egyedül és kizárólag a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt képviseli, ebből eredően tehá t rajtuk kívül senki másnak nem volna helye a tulajdonosi testületekben. Ezt a kissé szerénytelen kijelentést akkoriban sokan megmosolyogtuk, ám sokan voltak olyanok is, akik egyszerűen kiröhögték. Emlékszem, még maga Torgyán József is jót nevetett saját m ondókáján. Álmunkban sem gondoltuk, hogy az efféle torgyániáda a saját hívein kívül másoknak is megtetszik. Azt pedig még rémálmainkban sem gondolhattuk, hogy ez a mármár nevetséges küldetéstudat akár kormányzati filozófiává is válhat. Így hát sokan voltu nk a hazában, akik nem akartunk hinni sem a szemünknek, sem a fülünknek, amikor az 1998as választások után azt kellett tapasztalnunk, hogy a magát polgárinak nevező kormányzó többség mindenféle törvénytelen és tisztességtelen trükkökkel létrehozta a csonk a kuratóriumokat, ezáltal önkényesen kisajátította a közszolgálati médiumok fölötti felügyeletet, vagyis lényegében megvalósította Torgyán József eredetinek aligha nevezhető elképzeléseit. Amikor mindez megtörtént, itt, ebben a teremben én is elmondtam a v éleményemet. Azt mondtam, hogy a csupán kormánypárti delegáltakból álló csonka kuratóriumok létrehozása merően ellentétes a médiatörvény betűjével és szellemével, antidemokratikus, erkölcsileg pedig minősíthetetlen. (10.30) Ez a véleményem azóta sem változ ott. Sőt, a fejleményeket látva inkább csak súlyosbodott. Mindazt, ami történt, történelmi vétségnek tartom. Kedves Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján talán fölösleges is hangsúlyoznom, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja az elmúlt időszakban semmiféle médiatörvénymódosítást nem támogathatott mindaddig, amíg helyre nem áll a törvényes rend, amíg a csonka kuratóriumok a paritás elve szerint ki nem egészülnek. Mivel a törvényes rend az elmúlt napokban helyreállt, részünkről immár nincs akadálya az európai jogharmonizációs törvénycsomag megszavazásának. Természetesen a módosító indítványainkkal együtt.
