Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
424 A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmoni zációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Soron következik a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárási g. Szalai Annamária, Szájer József és Várhegyi Attila Fideszképviselők önálló indítványát T/28. számon, a kulturális bizottság ajánlását pedig T/28/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Szalai Annamária képviselő asszonynak, a napirendi pont előadójának , a napirendi ajánlás szerint 20 perces időkeretben. SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Negyedszer kerül elénk a médiatörvény jogharmonizációs módosítása, s reméljük, hogy ez egyben az utolsó alkalom is. A magyar kultúrában és a néphagyományokban mindig misztikus szám volt a hármas, és úgy látszik, a szám mágikus hatását a médiatörvény sem kerülhette el, hiszen az előző kormányzati ciklusban, mint azt önök jól tudják, háromszor került az Országgyűlés elé a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény európai uniós jogharmonizációs célú módosítása, ám az akkori ellenzék, az MSZP és az SZDSZ ezt mindannyiszor visszautasította, arra hivatkozva, hogy a mintegy harmincfős médiakur atóriumok hiányosak. Nem voltak jelen, nem vettek részt a delegáltjaik a közmédiumok felügyeletével megbízott testületekben. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Ez a probléma néhány hete megoldódott, í gy gyakorlatilag semmi nem akadályozhatja meg önöket, bennünket abban, hogy a háromszori próbálkozás után negyedszerre, mintegy ráadásként, közösen megszavazzuk az indítványt. A törvényjavaslat ismételt benyújtásával jelezni kívánjuk, hogy álláspontunkon m it sem változtat az a tény, hogy a kormányoldalon állunk, vagy kisebbségben vagyunk. Nemzeti céljaink, az európai uniós csatlakozás, változatlanok. A FideszMagyar Polgári Párt jelenlegi kisebbségi helyzetében is határozottan kiáll a módosítás mellett, ann ál is inkább, mert az idő sürget bennünket. 2002 végéig Magyarországnak be kell fejeznie a csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, és ehhez le kell zárni a kultúra és audiovizuális politika című fejezetet, amelyet a tárgyalások kezdetekor, 1998ban a z elsők között nyitottunk meg. Az Európai Unió már a médiatörvény megszületésekor, 1996ban jelezte, hogy nem felel meg teljeskörűen a tagállami rendelkezéseknek, ezért több ponton módosítani szükséges. A módosítás többéves csúszása komoly erkölcsi és anya gi veszteséggel járt. Azon túl, hogy hátráltatta a csatlakozási folyamat tervezett ütemét, Magyarországot kizárták az európai uniós médiaprogramból, ezáltal eddig mintegy félmilliárd forint támogatástól esett el a hazai filmes szakterület, nem beszélve arr ól az erkölcsi kárról, hogy távolabb került az európai filmes vérkeringéstől. Talán még emlékeznek rá néhányan, tisztelt képviselőtársaim, bár nem váltott ki soha heves érdeklődést az európai uniós jogharmonizációs vita, hogy a törvényjavaslat egyik vitájá nál a felszólalásomban egy novellából idéztem, amely novellában a strandra készülő főhős és a gumimatracokat áruló kisasszony nem képes megérteni egymást, így nem sikerül az üzletet, egy látszólag oly egyszerűnek tűnő gumimatracadásvételt nyélbe ütni. A t anulságos Örkénynovella címe így hangzik: "Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem". Nagyon remélem, hogy a médiatörvény jogharmonizációs módosítása esetében a történet jól végződik , és véget ér az egymás mellett elbeszélés időszaka.
