Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SÓS TAMÁS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - SÓS TAMÁS (MSZP):
388 Úgy gondolom, hogy egy első és jelentős lépést tesz az új parlament, illetve a Medgyessykormány. Én üzenet értékűnek tartom, hogy az első száz napban foglalkozunk a munka törvénykönyve változtatásával. Szemben az ellenzéki oldalon megfogalmazottakkal, én itt elsősorban a munkavállalók érdekeit igyekszem kiolvasni ebből, és nem egy szűk kör érdekeinek a kiszolgálását, és úgy érzem, hogy ezek a megfogalmazások sokszor lelkiismeretfurdalá st fogalmaznak meg a másik oldalról, és hamisan csengenek azok a mondatok, amelyeket megfogalmaztak. A munka világa vonatkozásában fontos, hogy kiszámítható, átlátható, betartható jogszabályok, következetes számonkérés világa legyen. A benyújtott képviselő i indítványunk a munka törvénykönyve egyensúlyának helyreállítását, a munkaadók, munkavállalók közti párbeszéd erősítését szolgálják. A munkavállalók, mint ahogy itt ma már többször elhangzott, és számos példát tudunk felsorolni, nagyon kiszolgáltatott, bi zonytalan helyzetben vannak - ezen változtatni szükséges. Az új kormány elkötelezett a munkavállalók irányában. Ha az elmúlt négy esztendőt nézzük a felelősségi viszonyok vonatkozásában, és összehasonlítanánk az Európai Unió más államaival ezt a munka törv énykönyvét a felelősség kérdésében, akkor, úgy gondolom, állam, munkáltató, munkavállaló vonatkozásában van elmaradásunk. Biztos, hogy a példák sokaságát lehetne sorolni, de legyen egy példa: Napjainkban, ha valakivel kötnek egy határozott idejű munkaszerz ődést, a munkáltató például öt évig havonta hosszabbíthatja meg a munkavállaló munkaviszonyát, ezáltal folyamatosan kiszolgáltatottá teszi, és például végkielégítés nélkül elküldheti a munkavállalót. Kiszámolták, hogy a mai napig közel 370 milliárd forintt al tartoznak a munkáltatók munkabérrel a munkavállalók felé országosan, büntetlenül. Ezért is fontos, úgy gondolom, hogy továbbvigyük ezeket a gondolatokat, amelyek most itt megfogalmazódnak, és keressük azokat a megoldásokat, hogy a munkáltatók vonatkozás ában erősítsük a munka törvénykönyve szerepét, és ne a bíróságokon rendeződjenek a munkavállalók dolgai, ugyanakkor ők sokszor nem is fordulnak oda. Az utóbbi négy év során a munka világának - de az egész társadalomnak - a természetes értékrendje felborult , az elosztásból kiszorultak azok, akik megtermelték a javakat, a szociális háló sem működött. A munkavállalói szakszervezeti jogok folyamatos megnyirbálása, a munka törvénykönyve gyakori változása oda vezetett, hogy a szakszervezetek veszítettek társadalm i szerepükből, az érdekegyeztetés kiüresedett. A munkahelyeken teljes a kiszolgáltatottság. Kevés helyen működik a kollektív szerződés intézménye, pedig fontos szabályozó szerepet kellene hogy betöltsön. Jelenleg a vállalkozási szférában a kollektív szerző dések aránya nem haladja meg a 40 százalékot. Tartós munkabékét csak erős felek tudnak kötni a munkavállalók, munkáltatók vonatkozásában. Ezért is, úgy gondolom, fontos, hogy a szakszervezetek szerepe erősödjön, törvényi lehetőségei pedig bővüljenek. A mos tani módosítás a változás útján egy fontos, jelzés értékű lépés, mérsékelni kívánjuk a munkavállalók kiszolgáltatottságát, javítani kívánjuk a pozícióikat. A munkavállalók jogait erősíti a módosításban szereplő végkielégítés, az utazási idő elismerése, a p ihenőnapok, valamint a kirendelés, helyettesítés, átirányítás tekintetében. A munka törvénykönyve elmúlt évi módosítása során a munkavállaló munkaszerződésétől való eltérő foglalkoztatás, átirányítás, kiküldés, kirendelés, általa történő kölcsönadás lehető ségét az Orbánkormány egyoldalúan, az érdekegyeztetés során kialkudott lehetőségnél sokkal tágabban, gyakorlatilag korlátozás nélkül biztosította, a kollektív szerződés szabályozásának utólagos megteremtésével. Ezáltal törvényesen előfordulhat, hogy a mun kavállalót akár egész évben a munkaszerződése módosítása, illetve beleegyezése nélkül munkaszerződéstől eltérő munkakörben vagy más munkáltatónál foglalkoztatják. Ez teljességgel ellentmond a munkaszerződés tartalmának, a szerződő felek megállapodási szaba dságának; a munkavállalót teljességgel kiszolgáltatottá teszi. Indokolt ezért a javasolt módon, az eltérő foglalkoztatás lehetőségét megtartva, annak időtartamát a kollektív szerződésben történő esetleges szabályozás esetén is maximálni. Ez munkáltatói érd eket
