Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SÓS TAMÁS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - SÓS TAMÁS (MSZP):
387 Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy a munkavállalók döntő többsége megbízhatóan, lelkiismeretesen végzi a munk áját, kötődik a munkahelyéhez! Adódhat olyan szituáció, mi is tudunk sok ilyet mondani, amikor konfliktusba kerül a vezetőjével, mondjuk, a vezetőjét alkalmatlannak tartja, és ez valóban igaz, de lehet ennek ezer más oka is, vagy - de ehhez is hozzátehetjü k - rajta kívülálló okok miatt következik be ez a konfliktus, és szintén rajta kívül álló okok miatt kerülhet olyan helyzetbe, hogy átszervezik a munkahelyét, létszámleépítés lesz, azaz foglaljuk össze: kiszolgáltatott helyzetbe kerül a munkavállaló vagy d olgozó. Miben bízhat tehát? Bízhat a jogszabályi védelemben, és bízhat az érdekképviseleti szervek tevékenységében. De tegyük már hozzá azt is, hogy bízhat igazán akkor, ha azt érzékeli, hogy a mindenkori kormány valóban fontosnak tartja - ez érződik a ma gatartásában, az intézkedéseiben - a munkavállalói érdekek biztosítását, valóban fontosnak tartja, hogy a munkahelyeken legyenek érdekképviseleti szervek - és legyenek erős érdekképviseleti szervek , hiszen ez is a munkavállalói biztonságot segíti elő. Tehát tapasztal egy olyan magatartást, amelyben természetes a párbeszédre való törekvés a lehetőségek átgondolásában, a feltételek változtatásában. Tehát milyen a minta, milyen a példa? - amely példa, nyilvánvaló, valamifajta sugallat, jelzés a munkáltatók számára. (17.10) Komoly vagy formális a párbeszéd, partnernek akarom tekinteni az érdekképviseleti szervezeteket vagy felesleges akadálynak, akadékoskodónak, azzal a felsőbbrendűséggel, hogy ne szóljanak bele a dolgaimba, hiszen azt én ismerem a legjobba n. Ebben a megközelítésben talán nem tűnnek jelentéktelennek az olyan változtatások, amelyek benne vannak ebben a törvénymódosításban. Ez a törvénymódosítás, tisztelt képviselőtársaim, évek óta készül, és évek óta érlelődik, hiszen itt is elhangzott a vitá ban, hogy egy részét már benyújtották módosító indítványként, csak éppen nem fogadták el. Ezek egy része elhangzott már a különböző tárgyalásokon, nevezhetik persze a formális tájékoztatást is érdekegyeztetésnek, de mindegy, ezt most ugorjuk át, tehát az e zeken az egyeztetéseken elhangzott javaslatokat sem fogadták el, ezek tehát évek óta kiérlelt és előkészített javaslatok. Ezt a törvénymódosítást jegyzik olyan képviselők, akik az elmúlt években vagy évtizedben itt a parlamentben is sokat tettek a munkavál lalói jogok erősítéséért, biztosításáért; jegyzik olyan új képviselők, akik az elmúlt években sokszor találkoztak, egyeztettek, tárgyaltak olyan érdekképviseleti szervekkel, amelyek felvetették ezeket a javaslatokat, és több ezer olyan emberrel beszéltek, akik valóban egy kiszolgáltatott helyzetből vagy éppen kilátástalan helyzetből fogalmazták meg a problémáikat. Mindezek figyelembevételével, kérem tisztelettel, hogy fogadják el a törvénymódosítást, mindnyájunk felelőssége a munkavállalói biztonság erősít ése. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Sós Tamás, a Magyar Szocialista Párt részéről; őt követi Németh Erika, szintén a Magyar Szocialista Pártból. Képviselő ú r, parancsoljon, öné a szó. SÓS TAMÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! (Nem működik a mikrofonja.) ELNÖK (Mandur László) : Úgy tűnik, megvan a saját mikrofon. SÓS TAMÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársak! Hozzászólásom mottóját úgy fogalmazn ám meg, hogy a munkavállalók jogait erősítő szabályozásra van szükség.
