Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
369 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Őry Csaba, a F idesz részéről. Képviselő úr, öné a szó. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Néhány mondatban pusztán a tények kedvéért kénytelen vagyok visszatérni a társadalmi párbeszédre és ennek az elmúlt években folytatott gyakorlatára. Nincs ig aza Béki Gabriella képviselő asszonynak, amikor azt mondja, hogy olyasfajta érdekegyeztetés volt, ahová meghívták, ahol meghallgatták, aztán utána a hallottaktól függetlenül folyt az egyeztetés. Konkrétan a munka törvénykönyve esetében az első szakmai megb eszélések és egyeztetések akkor kezdődtek, amikor még egyetlen sor nem került leírásra. Az ötleteit, a gondolatait, a javaslatait mindenki odahozhatta volna, majd nagyon komoly hosszú, másfél éves egyeztetés volt, és már konszenzus közeli állapot volt, ami kor a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői lényegében megállapodtak, a munkavállalók szóvivője ezt el is mondta, majd hirtelen politikai indulatból, politikai okból az egyik szakszervezet képviselője, nevezetesen Sándor László, volt MSZOSZelnök köz ölte, hogy márpedig az ő számukra ez elfogadhatatlan. Mondom, a közös szóvivő már megállapodás közeli állapotban volt, és ez el is hangzott. Tehát ez valódi egyeztetés volt. Még egy tárgyi tévedésre hadd hívjam fel a figyelmét: a szakszervezeti órákkal kap csolatos szabályt nem a munka törvénykönyvének az előző módosítása érintette, hanem Nagy Sándor képviselőtársunk 1995ös javaslata alapján csökkent annak a mértéke. Ezt az igazság kedvéért nem árt hozzátenni. Filló képviselő úrnak csak annyit mondanék, hog y most nem érdemes belemenni általános vitában, finom szakmai részletekbe. Szabályozástechnikai probléma ez, hogy azt mondjuke ki, hogy mikor nem lehet dolgozni, vagy azt mondjuk ki, hogy mikor lehet dolgozni. A végeredmény nagyon világosan és egyértelműe n szabályozza azt, hogy mikor szabad, és mikor nem szabad. Tessék szíves elolvasni a munka törvénykönyvét, és látni fogja, hogy itt más szabályozástechnikai módon, de pontosan ugyanaz van kimondva, a heti két pihenőnap biztosított a jelenlegi szabályozás s zerint is. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Sümeghy Csaba képviselő úr, a FideszMagyar Polgári Párttól. Képviselő úr! DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Elnök Úr! Remé lem, hogy a miniszter úr nem elmenekült, hanem fontos dolga van. Így sajnos nem tudok neki válaszolni, de az államtitkár úr át fogja neki adni - remélem, és ezt kérem is. Alapvető probléma, képviselőtársaim, és önökhöz fordulok, kormányon lévő képviselőkhö z, hogy a miniszter úr rámutatott az igazságra. Beszélgetnek a szakszervezetekkel, beszélgetnek a munkáltatókkal - majd, mert a munkáltatókkal még nem beszéltek, a szakszervezetekkel beszélgetnek. Ezt hívják önök érdekegyeztetésnek. Erre mondtam azt, hogy '97től '98ig ez jellemezte ugyanezt a színű kormányt, egy picit más összetételben. Pontosan erről beszéltem. Önök megkerülik a témákat, és félnek attól, hogy olyan érdekegyeztetés legyen, ahol határozatot kell hozni bizonyos kérdésekben. Ez nagyon jó, ez az elmismásolását jelenti: szeletelni szépen, a közel állókat előnyben részesíteni, a hozzánk nem közel állókat pedig hátrányban részesíteni. Úgy gondolom, hogy ha önök így fogják az érdekegyeztetés hangzatos kvázi szólamait a jövőben is használni, Magyar országon érdekegyeztetés nem lesz, hanem az a siralmas állapot fog kialakulni, hogy az önökhöz politikailag közel álló körök fognak a kondér mellé ülni, akik pedig nem, azoknak ott nem fog hely jutni.
