Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
357 Ez pedig az, amit a bizottsági ülésen is elmondtunk, hogy a bizottsági ülés nyilvános, a bizottsági ülés jegyzőkönyveit mind a munkaadói, mind a munkavállalói szervezetek képviselői megtekinthetik, és mi igyekezni fogunk, hogy meg is tekintsék, hiszen itt több százezer főt magában foglaló szervezetekről, társadalmi szervezetekről van szó. Szerintem méltatlan, hogyha ezeket a társadalmi szer vezeteket mi politikai célból minősítjük. (14.50) Ezért is mondom azt, hogy sajátos módon különleges helyzet alakult ki a Magyar Szocialista Párt száznapos programja kapcsán, amikor is képviselői indítványra ilyen gyorsan szerettük volna a parlament plenár is ülése elé terjeszteni, általános vitára bocsátani a munka törvénykönyve módosítását. Most megerősödött bennem az a tény, szocialista képviselőként: jó, hogy így cselekedtünk, jó, hogy képviselői indítvánnyal már itt van a plenáris ülésen, és lefolytatha tjuk azt a vitát, amelynek eredményeként módosítani fogjuk a munka törvénykönyvét. Azért módosítjuk, mert szeretnénk azt az egyensúlyt, amely kialakult a munka világában, a helyére billenteni, szeretnénk a munkavállalók számára a kiszolgáltatottságot csökk enteni. Sajnos, súlyos és halasztást nem tűrő feladatok vannak a munka világában, amelyek megoldása mindannyiunk véleménye szerint alapvető társadalmi és gazdasági igény. Megtorpant a munkanélküliség csökkenése, ugyanakkor csökken a foglalkoztatottak száma , nagy területi egyenlőtlenség jellemzi a munkaerőpiacot. Köztudott, hogy egy átlagos magyar munkavállaló gazdasági teljesítménye fele az unióbeli társáénak, miközben éves szinten kétszáz órával többet dolgozik. A bérek tekintetében ez abszolút érté kben hatnyolcszoros elmaradást jelent, ami a vásárlóértéken folyamatos leszakadással párosul. Tehát az a javaslat, amit mi tettünk, sajnos társadalmilaggazdaságilag beágyazott. A munka törvénykönyve, a korábbi módosításnak köszönhetően, egyoldalú szabály ozást valósított meg; az érdekképviseletek számára nem adottak a feltételek a feladatok maradéktalan végrehajtásához; a munkaügyi ellenőrzés a teljes munkáltatói kör töredékének ellenőrzésére képes. Úgy robog a piacgazdaság, kedves képviselőtársaim, hogy k özben a szociális dimenzió lemarad, a szegények szegényebbek, a gazdagok gazdagabbak lesznek. Ez az a helyzet, amelyet a nemzeti közép kormánya, a demokratikus koalíció az Orbánkormánytól örökölt. Ez az a helyzet, ami bennünket arra indított, hogy minél g yorsabban, minél határozottabban előterjesszük ezt a törvénymódosítást. Az új helyzetben nemcsak a kormány, de minden politikai erő felelőssége felmerül. A szociáldemokrata gondolkodás egyik alappillére a munkavállalói jogok biztosítása és az érdekképvisel etek hatékony működésének az elősegítése, ezért tartottuk szükségesnek, hogy ezt a lépéssorozatot ilyen gyorsan megtegyük. Egyébként ennek szimbolikus jelentősége is van, hogy parlamenti képviselők tették meg ezt a törvénymódosítást, hiszen ez azt fejezi k i, hogy a törekvések a társadalmi igényből eredeztethetők, azoknak az elvárásoknak a teljesítését jelentik, amelyek régóta napirenden vannak, amelyeket igen, mi a választások során a saját programunkban is megígértünk, s amelyeket valóra fogunk váltani. A javaslat üzenet - ezt egyébként a miniszter úr is említette - arra, hogy nem feledkezünk meg egyetlenegy társadalmi csoportról sem. Nem hagyhatjuk, hogy a rendszerváltozás legnagyobb veszteseinek tekinthető, bérből és fizetésből élő alkalmazottak ne részes üljenek a gazdasági növekedésből adódó többletbevételből. Tehát végre kell hajtani azt a szociális fordulatot, amely iránti társadalmi igény tapintható. A javaslat méltán tekinthető véleményünk szerint a munka világában megbomlott egyensúly helyreállításáb an tett első lépésünknek. Célunk olyan szabályozás megalkotása, amely elsősorban a díjazást és a munkaidőt, valamint a szakszervezeti jogosítványokat érintő intézkedések révén újra méltányos jogi helyzetet teremt a munkaviszonyban álló és a dolgozó érdekké pviseletek számára. Az előttem szólók, többek között az előterjesztők nevében szóló Filló Pál képviselő, már részletesen beszéltek a törvénytervezet módosítandó pontjairól, én néhányra mégis utalnék, csak
