Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
354 elsősorban az európai jogharmonizációt érintették, tehát az akkori módosítás mintegy 90 százalékát, hanem abban a körben, amely vitát váltott ki és megítélésünk szerint egyensúlytalanságot a munka világában. A mostani javaslat tehát a munkaválla lók védelmét hivatott erősíteni, s mint ilyet, támogatom a kormány nevében is. Erősíti a heti két pihenőnap intézményét, közte a vasárnap kiadását, pontosan azért - mint ahogy ez elhangzott már a Házban több alkalommal is , hogy még inkább teremtsünk véde lmet a családok számára a pihenőnapi, hétvégi közös programokra, a családi együttlétre. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, álláspontunk is az, hogy ez a szabályozás nem nyitvatartási rendeletként funkcionál. Ez a szabályozás alapszabályában arra irányul, hogy az általános munkarendben védje a vasárnapot és a heti két pihenőnapot, ugyanakkor teremtse meg a szolgáltatások biztosításának hétvégi rendjét is, a hétvégi foglalkoztatás kivételes rendjét, úgy, hogy ez természetszerűleg a munkáltatók számára bejárható, törvényes út maradjon, ugyanakkor a munkavállalók számára honorált legyen az átlagos bérezésen felül. A mostani módosítás második csoportja visszaadja az érdekvédelemben korábban elkoptatott vagy elvett jogosítványok egy részét, jelzi azt az elgondolást, a mivel a kormány maga is egyetért, hogy mindannyian, akik a munka világáért felelősséget érzünk, erős partnerekben vagyunk érdekeltek. Erős partnerekben, mert a velük kötött megállapodásoknak van társadalmi érvénye; mert ők azok, akik képesek érvényre jutta tni az általuk képviseltek érdekeit is, akár a munkahelyi érdekvédelemben, akár a munkáltatói érdekképviseletek területén is. Ezek az érdekvédelmi jogosítványok a véleményezési jog erősítését jelentik a szakszervezetek számára, valamint többek között a mun kaidőkedvezmény lehetőségét és annak megváltását. Itt is megerősítem tehát, ez alkalommal is, hogy mindezek alapján a kormány egyetért a 19 képviselő által benyújtott módosítás szándékával, annak fő törekvéseit szükségesnek ítéli, hosszú távon pedig tripa rtit érdekegyeztető fórumokon kész arra, hogy ezt a csomagot - irányában fenntartva, újabb részletszabályokkal kiegészítve - továbbfejlessze, a munkajogi szabályozás keretében továbblépjen négy év közös munkája során, hogy háromoldalú alapon az érdekegyezt ető tanácsban a következő évek során ne csak az európaihoz, hanem a magyar specifikumokhoz is képesek legyünk hozzácsiszolni folyamatosan a munkajogi szabályozást. A mihamarabbi érvényre juttatásban is érdekeltek vagyunk, hiszen úgy gondoljuk, hogy akkor c sökkenthető a kiszolgáltatottság (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) , akkor csökkenthető a munkahelyeken a munkavállalók háttérbe szorítottsága, ha több eszközzel, de köztük a szabályozás eszközével is üzenünk, üzenünk közösen: egyensúlyt kívánu nk a munka világában, versenyképességet a munkaadó számára, mindenki számára nagyobb teljesítményt és európai életkörülményeket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A foglalkozta tási és munkaügyi bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Elsőként megadom a szót Fogarasiné Deák Valériának, a bizottság előadójának, ötperces időkeretben. (Kiss Péter: Többségi vélemény, elnök úr!) FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA , a foglalkozta tási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A T/25. számon képviselői önálló indítványként benyújtott törvényjavaslatot a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága június 5én tárgyalta. A bizottság többsége a törvényjavaslat tárgysorozatbavételét támogatta, a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottság kormánypárti többsége ugyanis jól ismeri a népi bölcsességet, mel y szerint kétszer ad, aki gyorsan ad. Pontosan tudjuk, hogy a gyorsaság most kötelességünk, és nem kapkodás, nem vétkes elsietettség, ahogy ellenzéki képviselőtársaink aggódva
