Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 4 (6. szám) - Simon Gábor (MSZP) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - "Látszatpárbeszéd vagy valódi érdekegyeztetés?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SIMON GÁBOR (MSZP):
225 hogy az itt kötött megállapodások társadalmi következményei széles körben és pozitívan érintsék meg a lakosságot. Mi abból indulunk ki, hogy az érdekegyeztetés nem csupán a szociáli s partnerek tájékoztatása a kormány elképzeléseiről, így nem elegendő, ha tájékoztatóvá szűkítjük ezt, esetleg arra törekedve, hogy megismerjük a partnerek véleményét, hanem igényt tartunk arra is, hogy javaslataik beépüljenek az elgondolásainkba, hogy csi szolják a megoldásokat. Az a célunk tehát, hogy a jóléti rendszerváltás programját a szociális partnerekkel együtt valósítsuk meg, hiszen erre így van lehetőség. Ami a párbeszédet illeti, a párbeszéd országos fórumait is párbeszéddel akarjuk létrehozni. Ke ttős a célunk. Egyrészt az, hogy a munka világán túli szélesebb kérdéskörben tudjunk lefolytatni érdekegyeztetést, párbeszédet. Ilyen értelemben a befoglaló gazdasági és társadalmi környezet kérdései is napirendre fognak kerülni, hiszen ezek alapvetően hat ározzák meg az emberek életkörülményeit. Másrészt lényeges követelmény az új érdekegyeztetési fórumokkal kapcsolatban, hogy a kormány a maga részéről megállapodási célú tárgyalásokat kezdeményez ezeken a fórumokon, ilyen értelemben tehát törekedjék arra, h ogy minden társadalmi partner számára nyíljon mód a programoknak nemcsak a vitájában, hanem a megvalósításában való részvételre is. Mindennek megfelelően kérdésére válaszolva megerősítem, hogy a kormány első döntései között most pénteken úgy döntött, hogy felveszi a párbeszéd fonalát, és találkozókat kezdeményez a szociális partnerekkel. Elsőként ott, ahol a kormány a munkáltató - hiszen illik példát mutatni a munka világában , tehát a közszféra képviselőivel fogunk találkozni a következő napokban, s velük megbeszéljük a közszféra közösen létrehozandó országos párbeszédintézményeit. Másodsorban szóba hozzuk a száz nap következő lépéseit, a kormányprogram megvalósításának első száz napi terveit, konzultációt folytatunk így már formális módon is az 50 százalé kos közalkalmazotti béremelésről, ezzel is példát mutatva a munka világában az európai bérutolérési program számára, és kezdeményezzük egy hosszú távú megállapodás létrejöttét az egységes közszolgálati szabályozás témakörében. Hiszen fontos, hogy az embere k milliói ma Magyarországon és a következő évek Magyarországán milyen közszolgáltatásokat kapnak, milyen stabil gárdától, milyen módon megfizetett közszolgálatban dolgozó gárdától, és ez a kormányzat és a közszolgálat együttműködésében alakul ki. Sor kerül a következő hetekben ezen kormánydöntés kezdeményezése alapján a munkaadókkal, a munkaadói érdekképviseletekkel és a munkavállalói érdekképviseletekkel való találkozóra is. Hiszen a velük való konzultációt követően fog kialakulni az új országos érdekegyez tető tanács kerete, amelyik immáron szélesebb körben és megállapodásra törekedve tudja tárgyalni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a szociális partnerek ügyeit is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) EL NÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérdezem az interpelláló képviselő urat, elfogadjae a miniszter úr válaszát. SIMON GÁBOR (MSZP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Megnyugvással hallgattam a miniszter úr válaszát, hiszen a kormányprogramban elfogadottaknak meg felelő szándékokat rögzített ez a válasz. Az érdekegyeztetésben tervezett lépések, úgy vélem, biztosítják a társadalmi béke megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges párbeszéd intézményesített formáinak a létrejövetelét és ennek a működtetését. Az egyezt etések a miniszter úr megközelítésében egy valós párbeszédet, a munkaadói és a munkavállalói oldallal meglévő és kialakult párbeszédet jelentenek. Ez szerintem garanciát fog teremteni arra, hogy mind a három oldal egyetértésével szülessenek döntések.
