Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Határozathozatal a XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
71 beszámolót elkészíteni. Ilyen a Gazdasági Versenyhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal szintén hat évre kinevezett elnöke mentesül az ilyen feladat alól. A mai gyakorlat véleményünk szerint - és ennek folytatása célszerűtlen - nem biztosítja a parlament ellenőrző jogkörét, mert évekig elhúzódik egy ilyen esetleg fontos beszámoló megvitatása. Nagyon bízunk abban, hogy a következő parlamenti ciklus első hónapjaiban megoldódik ez az évtizedes akut probléma. Visszatérve a Magyar Nemzeti Bank jelentéséhez, a szakmai állásfoglalásunkat Font Sándor kép viselőtársam már korábban előadta, nekem csak annyi maradt, hogy megköszönjem a Nemzeti Bank munkatársainak eredményes munkáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Takács Imre úr, az MSZP k épviselője. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Jegybankelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már csakugyan az MNBről szeretnék szólni, arról a jelentésről, amely 1998ban, '99ben és 2000ben az MNBvel kapcsolatban van. Azt hi szem, a jelentés is - azok, akik figyelemmel kísérték az MNB háromévi munkáját, megállapíthatják - azt tartalmazza, hogy az MNB folyamatosan rajta tartotta a kezét a gazdaság ütőerén, és a monetáris eszközökkel jól avatkozott be a gazdasági folyamatokba. A jegybank az infláció fenntartható csökkentését a legfontosabb feladatának tekintette monetáris politikai döntései során. Az árstabilitás felé vezető utat mindig a külső és belső egyensúly követelményeivel összhangban valósította meg. Az említett időszakba n az MNB igyekezett felerősíteni az inflációcsökkentő hatásokat, így például az importőrök alacsonyabb árszintjét, a világpiaci energiaárak csökkentését kihasználva, ugyanakkor őrködött a megalapozott gazdasági növekedés érdekében is. Az inflációcsökkentés során az MNB figyelembe vette a reálgazdaság költségeit, azonban tudomásul kell venni, és nagyon szeretném ezt hangsúlyozni, hogy a jegybank árstabilitási, inflációcsökkentési monetáris politikai lépései nem tudnak közvetlen és azonnali hatást kiváltani a z árszínvonal kialakulásában. Tehát ha a jegybank valamilyen árstabilitási lépést tesz, akkor az az esetek többségében később jelentkezik. Az infláció csökkentése és a jegybank ezzel kapcsolatos eszközei között ugyanis közvetett kapcsolat van, és a jó mone táris politikai döntések hatása nem azonnal jelentkezik, mint ahogy mondtam. Az MNB a vizsgált időszakban nemcsak jó antiinflációs eszközöket alkalmazott, hanem ami igen fontos, kialakította a szakmai hitelességét is nemcsak a magyar társadalomban, hanem n emzetközi viszonylatban is. Amikor itt a vitát hallgattam, akkor nagyon fontosnak éreztem - és érezzük valamennyien, mert felelősséggel tartozunk ezért az országért, akik itt ülünk , hogy ha az MNB szakmai hitelességét megkérdőjelezzük és az MNB különböző lépéseit, még pozitív lépéseit is leértékeljük, akkor önmagunkat értékeljük le. A nemzetközi közvélemény előtt nem mindegy, hogy mit mondunk egy jegybankról. Az gyakorlatilag a magyar társadalomról, a magyar gazdaságról való véleményt is jelenti, és akkor ne csodálkozzunk azon, hogy különböző külföldi és egyéb visszhangok ilyen vagy olyan hatást mutatnak felénk. Nagyon szeretném a képviselőtársaimat megkérni arra, hogy amikor viták vannak ilyen fontos intézményről, mint az MNB, akkor felelősséggel gondolko zzunk erről, és felelősséggel nyilatkozzunk. A jegybank jól alkalmazta a direkt monetáris eszközöket, a közvetlen kamatszabályozást, a kamatplafonokat és a hitelkontingenseket. Az indirekt monetáris eszközök is jól valósultak meg. A nyílt piaci műveletek k apcsán az MNB megfelelően szabályozta a gazdaságot, az értékpapírok, elsősorban az állampapírok forgalmazásával, így a forgalomban lévő pénztömeget igyekezett a gazdaság igényeinek megfelelően kialakítani, még akkor is, ha ez nem mindig sikerült, meg nem i s sikerülhet tökéletesen.
