Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Határozathozatal a XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
72 A vizsgált időszakban az MNB a kötelező tartalékszabályozást is körültekintően valósította meg. A pénzintézeteknek forrásaik meghatározott hányadát a jegybanknál vezetett számlán a jegybank pénzben olyan arányban kötötte le, ami c sak az indokolt pénzmennyiséget vonta ki a forgalomból. Így szükséges esetben a bankrendszer likviditását csökkentette, ezáltal jó kamatpolitikával a gazdasági folyamatokra is hatással volt. Dicsérendő - ezt szeretném hangsúlyozni , hogy 2000 júliusában ú j kötelező tartalékrendszert valósított meg az MNB a fokozatosság elve alapján, ezzel javította a bankok versenyképességét. A jegybank a pénzszűke és a pénzbőség eszközeivel a gazdasági folyamatokra jó hatással volt. Ha serkenteni akarta a gazdasági folyam atokat, akkor köztudottan pénzbőséget, ha azokat vissza akarta fogni, akkor pénzszűkét hozott létre. Azonban tudomásul kell venni azt is, ami szakmai berkekben már régen ismert, hogy tudniillik az állatokat a folyóhoz lehet terelni, de nem lehet őket arra kényszeríteni, hogy igyanak. Magyarul, ha az MNB olyan lépéseket tesz, ami kedvező a vállalkozók számára, nem biztos, hogy a vállalkozók igénybe veszik azt, ha a profitkilátások esetleg kedvezőtlenek, vagy ahogy Káldor Miklós mondja, a profitkilátások soks zor a hit birodalmába tartoznak. Az MNB jó működésének lételeme a személyi, a működési és a pénzügyi függetlenség. A jegybanktörvény alapján a kormány nevezi ki - a mostani jegybanktörvény alapján - a jegybanktanács valamennyi tagját. Ez talán megkérdőjele zheti a függetlenséget. Az Egyesült Államokban egy elnöki ciklusban a központi bank igazgatótanácsának csak a kisebbségét nevezi ki az elnök, de ezt a kongresszusnak is jóvá kell hagyni. Nálunk a monetáris tanács kinevezése során az MNB elnökének javaslata szükséges külső tagok esetén is. A felügyelőbizottság megszüntetésével nem tudom, hogy nem csökkente a parlament ellenőrző szerepe. 2000ben az MNB olyan döntésre készült, amely a következő évekre is hatással lett volna. A 2000. év nyarán a jegybank ki a kart lépni a szűk árfolyamsávos rendszerből, amit, úgy tudom, a kormány elutasított. Ezt azzal indokolták, gondolom én, hogy ez a lépés a növekedést és az exportot esetleg veszélyezteti. Lehet, hogy valamilyen formában a növekedés és az export megsérült vo lna, de a távolabbi kihatások kedvezőtlenebbek, mint ahogy a tények is igazolják. A forintárfolyamsáv kiszélesítése 2000ben sokkal kisebb zökkenőkkel járt volna, mint ahogy Burány képviselőtársam már mondta, mert akkor jóval kedvezőbbek voltak a belső gaz dasági folyamatok és a nemzetközi konjunktúra is. Ezen vitatkozni már ma nem lehet. Azt valamennyien jól tudjuk, hogy ha erős az ember szervezete, akkor ellenállóbb a különböző betegségekkel szemben. Ha 2000ben létrejön a sávkiszélesítés, akkor az infláci ó kedvezőbben alakulhatott volna, így alacsonyabb névleges béremelkedés is reálbérnövekedést eredményez. Ha 2000ben megvalósítják a forintárfolyamsáv kiszélesítését, akkor 2001ben nem következik be a túlzott forintfelértékelődés, amely az exportlehetősé geket javította volna. (19.30) Különösen az exportáló kis- és középvállalatok kerültek igen nehéz helyzetbe a minimálbér és a forintfelértékelődés miatt, mert a külföldi cégek nem ismerték el, és még most sem ismerik el az árban ezeket, ugyanakkor a termel ékenység növekedésével ezen vállalatok nem tudnak minden esetben a kedvezőtlen hatásokkal szemben fellépni. Ha 2000ben megvalósítják a forintárfolyamsáv kiszélesítését, akkor véleményem szerint az MNBnek nem kellett volna - lehet, hogy ez az adat nem pon tos - 2 milliárd eurót sterilizációs célra felhasználni. Ez az MNB éves eredményét körülbelül 2030 milliárd forinttal rontotta, ami egyértelműen az adófizetők zsebét érinti. Ha 2000ben valóra válik a forintárfolyamsáv kiszélesítése, akkor 2001 és 2002be n az infláció is kedvezőbben alakulhatott volna. Dicsérendő, hogy a vizsgált időszakban a jegybank jól előkészített döntés alapján létszámcsökkentést valósított meg, ami mérsékelte a működési költséget.
