Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Határozathozatal a XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
56 növekedését, a forint megbízhatóságáról kialakult kép erősödött, a sikeres foglalkoztat áspolitikát elősegítette, és az inflációt csökkentette. A beszámolók megvitatására bizony ismét megkésve került sor, az elemzések néha gazdaságtörténeti tanulmányok benyomását keltik. Nemcsak a vizsgált esztendők tűnnek tá volinak, hanem 2001ben alapvető változások álltak be a világgazdaság folyamatában, és a világméretű recesszió hatást gyakorol a magyar gazdaságra is. Időközben új, hétéves ciklus kezdődött a bank életében, ennek megfelelően új vezetés jelent meg a bank él én. Értékelésünk, javaslataink tehát egy változtatott koncepció alapján dolgozó vezetésnek szólnak. Ugyanakkor ez a vita módot ad arra, hogy a ciklus végén ismét végiggondoljuk, mennyi munkát végeztünk el az elmúlt években. Valamennyien büszkék lehetünk er edményeinkre, pontosabban arra, hogy a magyar nemzet, a magyar vállalkozások és munkavállalók milyen gyorsan, nem kis áldozatvállalás mellett mindösszesen tíz esztendő alatt építették újjá az országot a negyvenéves szocializmus következtében előállott gazd asági csődből, gazdasági romhalmazból. Ezért köszönet illet mindenkit az országban. Ezek az eredmények, ez a monetáris politika vezetett oda, hogy 2001ben már további fontos lépéseket tehettünk előre, megteremthettük a forint konvertibilitását, eltörölhet tük a csúszó leértékelést, és a sávszélesítés következtében a forint jelentősen felértékelődött a külföldi devizákkal szemben. Ez utóbbi jelentős lépés volt a különböző okokból lassan csökkenő infláció visszaszorítására, bár negatív hatásokkal is járt a ha zai vállalkozások exportja és belső versenyképessége szempontjából. Mindenesetre a kialakult helyzet a gazdaság teljesítményének növekedésével együtt ma már megnyugtató közelségbe hozta annak valószínűségét, hogy röviddel az Európai Unióhoz való csatlakozá s után Magyarország az Európai Monetáris Unióhoz is csatlakozni tud majd. (18.10) Az MNB 1997. évi beszámolójának 1999 márciusában történt vitája során dr. Horváth János képviselőtársunk a gazdasági bizottság előadójaként közvetítette a bizottság nyomatéko san kifejezett azon kívánságát, hogy a közgazdaságtudomány elméleti haladását és empirikus tapasztalatait gondosan számba véve a monetáris politika következetesen növekedésorientálttá tudjon válni. Az azóta megtett út, a gazdaságban lezajlott folyamatok b izonyították, hogy ennek a kívánságnak az MNB eleget tett, tevékenységével segítette, hogy a polgári kormány által kidolgozott, folyamatos gazdasági növekedést biztosító gazdaságpolitika sikeresen valósuljon meg. A kormány és a Nemzeti Bank közötti együttm űködés az időnként a tömegkommunikációban felröppenő viharjelzések ellenére mindhárom esztendőben jól működött, ugyanakkor - és ezt különösen fontosnak tartom hangsúlyozni - az MNB függetlensége nem szenvedett csorbát, sőt az Európai Unió követelményeinek megfelelően erősödött is. A gazdasági növekedés az elmúlt években 45 százalék körül alakult, a GDP növekedése több mint kétszerese volt az Európai Unió növekedésének. Mi ezzel az eredménnyel elégedettek vagyunk. A Magyar Demokrata Fórum '98as választási programjában a '982002 közötti időszakra ezt prognosztizálta. Úgy véltük, hogy a kormány helyesen megválasztott gazdaságpolitikája mellett a stabilitás kockáztatása nélkül ez benne van a magyar gazdaságban. Ez a gazdasági növekedés tette lehetővé az Antal lkormány által folytatott családpolitika helyreállításának lendületes megkezdését, a Bokroscsomag által okozott komoly szociális sérülések begyógyítását, a hazai vállalkozások megerősítését szolgáló Széchenyiterv beindítását, az otthonteremtő program ke retében a fiatalok és végre a szüleik lakásépítésének, lakáshoz jutásának komoly állami segítséggel történő támogatását és az 1994 óta elfelejtett minimálbér két év alatti kétszeresre emelését, a reáljövedelmek és a reálnyugdíjak emelését, az oktatás, a fe jlesztés és a kutatás támogatásának jelentős emelését, a nemzet jövője szempontjából számunkra kiemelt fontossággal bíró státustörvény pénzügyi alapjainak megteremtését és másokat.
