Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Határozathozatal a XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter:
42 Tisztelt Elnök Úr, Miniszter Úr, Képviselőtársaim, Jegybankelnök Úr! A költségvetési és pénzügyi bizottság a Magyar Nemzeti Bank '98. évi beszámolóját, valamint felügyelőbizottságának jelentéseit '99. szept ember 21én, 1999. évi beszámolóját 2000. december 13án, a 2000. évi beszámolóját 2001. november 21én tárgyalta meg, és meghozta szavazatával döntését. (17.00) Az 1998. évi beszámolót 16 igen és 13 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett, az 1999. évi bes zámolót 1 tartózkodással, a 2000. évi beszámolót egyhangú döntéssel elfogadta. Ennek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a bizottság által beterjesztett határozati javaslatokat fogadja majd el. Ugyanakkor, tisztelt Országgyűlés, kötelességem mint a költségvetési bizottság elnökének, a jegybankelnök úr szóbeli tájékoztatása alapján két megjegyzést tennem. Az egyik: a jegybankelnök úr szóbeli tájékoztatója lényegi pontokon tért el a Nemzeti Bank három írásos jelentésétől, amelyet a bizottság megvitat ott, mind hangnemében, mind hangütésében másról szólt. A másik, szintén ténybeli kérdés, amelyet az elnök úr említett, az infláció alakulása Magyarországon; állításával szemben idézném a Központi Statisztikai Hivatal adatait: 1995ben nem 30 százalék fölöt t, hanem 28,2 százalék volt az infláció, 1996ban 23,6, 1997ben 18,3, 1998ban 14,3, és az elmúlt három évben, 1999ben 10, 2000ben 9,8, 2001ben 9,2. Rendkívül sajnálom, hogy ezt a két kiegészítést meg kellett tennem. Kérem a Házat, hogy vitassa meg a j egybank három beszámolóját, vitassa meg a költségvetési bizottság határozati javaslatát, és fogadja el azokat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Je lzésre:) Megadom a szót Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak. VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én is szóljak néhány szó t a beterjesztett anyaggal kapcsolatban. Azt gondolom, hogy olyan időszakról adhatunk számot, amikor a magyar gazdaságpolitika rendkívül sikeres időszakot hagyhatott maga mögött. Rendkívül sikeres időszakot, hiszen ha megnézzük a gazdaság legfontosabb muta tóit, akkor akár a munkanélküliségben, akár a foglalkoztatottságban, akár az infláció csökkenésében, a gazdasági növekedés ütemében rendkívül impozáns számaink vannak. Én azt hiszem, ennek részben az az oka, hogy 1998at követően a gazdaságpolitika tartalm a megváltozott... (Bauer Tamás: Micsoda? Mi változott meg?) Megváltozott, igen, Bauer képviselő úr - majd nyilván ön is el fogja mondani a véleményét. Megváltozott a gazdaságpolitika, és olyan új növekedési faktorok jelentek meg a magyar gazdaságban, amely ekre az előző kormányok kevesebb figyelmet fordítottak. Hadd mondjam el, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar gazdaság növekedését és az átmeneti időszakban a megváltozását elsősorban a világgazdasági konjunktúra mozgatta. Ennek köszönhettük azt, hogy a magyar gazdaság kiépítve, sikeresen adaptálva megfelelő multinacionális vállalatokat, kiépítve exportkapacitásokat, növekedési ütemében nagymértékben tudott építeni a táguló világgazdasági piacra, és az exporton keresztül igen örvendetes növekedési mutat ókat ért el. Öröm volt számunkra, hogy 1998at megelőzően a növekedés e faktora mellett tudtunk építeni a beruházások növekvő volumenére is. E két tényező örvendetes módon segítette azt, hogy a magyar gazdaság igen mély visszaesés után, a kilencvenes évek eleje után rá tudott állni egy növekedési pályára, és sikeres éveket tudhatott maga mögött - ez azonban önmagában kevés volt. Kevés volt, hiszen ez a fajta növekedés, a növekedésnek ez a szerkezete szoros kapcsolatban áll azzal, hogy mi történik a világgaz daságban, mi történik legfontosabb exportpiacainkon az Európai Unióban, mi történik Németországban, és így tovább. Ezért szükség volt egy olyan gazdaságpolitikai váltásra,
