Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Határozathozatal a XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter:
43 amelyet a polgári kormány 1998ban elvégzett. Miből állt ez a váltás, és mi volt enn ek a váltásnak a célja? Azt gondolom, hogy az eredményét valamennyien láthatjuk és üdvözölhetjük, a Magyar Nemzeti Bank beszámolóiból ezek az eredmények visszaköszönnek. Olyan, egymásnak látszólag ellentmondásban lévő területeit sikerült a gazdaságnak ered ményesen megváltoztatnunk, mint hogy csökkent az infláció, azonközben a gazdaság növekedett, a foglalkoztatottság bővült, a munkanélküliség csökkent, az államháztartási hiány ezenközben csökkenni tudott, az államadósság mértéke a bruttó hazai termékhez kép est csökkent, kedves Bauer képviselő úr. Azt hiszem tehát, minden tekintetben, minden szempontból ennek a gazdaságpolitikának az eredményeit láthatjuk. (Keller László közbeszólása.) De mi volt a változás 1998ban? Tisztelt Keller képviselő úr, már mondom i s. 1998ban olyan új belső növekedési faktorokra tudtunk építeni, amelyekre az előző kormányok nem fordítottak kellő figyelmet. (Bauer Tamás: Ez vicc!) Már mondom is, kedves Bauer képviselő úr. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nyugodjatok már meg! - Bauer T amás: Teljesen nyugodt vagyok!) Tisztelt képviselő úr, engedje meg, hogy tovább mondjam. Ilyen volt az infrastrukturális beruházások felgyorsítása (Keller László: Nulla centiméter autópálya! - Derültség az MSZP soraiban.) , autóutak építése, a belső közleke dési infrastruktúra bővítése (Bauer Tamás: A 4es metróra gondolsz?) , szennyvízcsatornaberuházások támogatása; azt gondolom, hogy ez fontos növekedési tényező volt. A másik ilyen növekedési tényező a lakásépítések támogatása. Nézzük meg a számokat! Miközb en 1994 és 1998 között siralmas volt az épített lakások száma, az új átadott lakások száma, azonközben ebben fordulat történt, és 1998tól kezdődően megfelelő állami támogatással el tudtuk azt érni, hogy a tavalyi esztendőben már több mint 40 ezer lakásépí tési engedélyt adtak ki, és ehhez nagyon közel lesz az a szám is, amely az átadott új lakások számát fogja jelenteni. Azt hiszem, önmagában jelentős változás volt ez a két tényező, az útépítések, a rekonstrukciók és a lakásépítések támogatása a növekedés b első faktorait tudták megmozgatni (Keller László: Ez nem sok! Ez gyér!) , és ez, tisztelt Keller képviselő úr, lehet, hogy ön ezt kevésnek tartja, lehet, hogy ön ezt ellenzi, de mégis azt kell mondanom, elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások számára nyitott teret, pont annak a faktornak, amellyel a korábbi időszakban önök nem foglalkoztak. Azt mondták, hogy majd a multinacionális vállalatoktól leszivárog a gazdaság alsó szeleteibe a növekedés, és akkor kapnak lehetőséget a kis- és középvállalkozásaink . Nos, tisztelt képviselőtársaim, önmaguktól nem fognak kapni, önmaguktól nem jutnak ilyen lehetőségekhez, ehhez igenis aktív állami gazdaságpolitikára van szükség. (Kapronczi Mihályt a jegyzői székben dr. Juhászné Lévai Katalin váltja fel.) A növekedés té nyezői között említhetem meg a turizmus támogatását. Magyarország jelentős természeti szépségekkel, adottságokkal rendelkezik, olyanokkal, amelyekre a turizmust mint növekvő iparágat fel lehet építeni. A megfelelő támogatás lehetővé tette azt, hogy ezen ke resztül is nagyon sok kis- és középvállalkozó jusson támogatáshoz. És pont a turizmus volt az az iparág, tisztelt Keller képviselőtársam, amely a múlt esztendőben a várakozások felett teljesített, és annak, hogy ma a folyó fizetési mérleg nagyon kedvező sz ámát ünnepelhetjük, részben pont az az oka, hogy még szeptember 11e után sem esett vissza a turizmus oly mértékben, mint ahogy azt önök itt a parlamentben jósolták. (Keller László és Bauer Tamás: Ki jósolta?) Azt gondolom tehát, hogy ennek örülni kell, ez a magyar gazdasági növekedés egyik jelentős tényezője, szükségünk van erre. És végül, de nem utolsósorban, hadd tegyem ehhez azt is hozzá, hogy a növekedés tényezőjeként a belső kereslet növekedése is megjelent az utóbbi években. Ezt önök kifogásolták, ön ök ezzel nem értettek egyet, mégis azt kell mondanom, hogy a belső kereslet növekedése elsősorban a hazai vállalkozások számára nyitotta meg a növekedésbe való bekapcsolódásnak a lehetőségét, ez pedig valamennyiünk számára kedvező fejlemény.
