Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ENDRE SÁNDOR (Fidesz):
118 cselekedeteivel harcolt a szegénység ellen. Hírlapi cikkeiben rögzíti, hogy a koldusnemzet nem képes magát fenntartani, emberh ez illő polgári szabadságra pedig sohasem emelkedik fel. A Világ című könyvében megfogalmazza, hogy a szegénység kirekeszti az értelem kifejlődését, mert a szegény nem utazhat, így keveset tapasztal, a legfontosabb tudományok megszerzésére is képtelen, az értelmi fejletlenség pedig függést eredményez. Széchenyi István tiszta lelkiismerete nemcsak vallásos családi hátterével, nevelőjének odaadó tevékenységével, hanem azzal is összefügg, hogy igen fogékony fiatalságát katonai szolgálattal és ezáltal az emberi smeret gyarapításával töltötte el. Lelkivilágának érzékenységét fokozta szerelmi élete is. Minden tettét lelki élete szűrője segítségével is értékelte. 1835ben hírlapi cikkeiben megemlíti, hogy "a lelki erő sokkal több, mint a testi erő". Érzékeny lelkivi lága kizárta a bosszúállást. Politikai programtöredékekben így fogalmaz: "Engem politikai utamban soha semmi bosszú, sem hajlam, sem személyesség nem vezérlett." Jól tudom, hogy ennek kapcsán sokan felvetik a legnagyobb magyar és Kossuth éles vitáit. Azonb an Széchenyit nem a Kossuthtal szembeni bosszú vezérelte, hanem az, hogy ő a nemzet felemelkedését reformok útján akarta megvalósítani. 1848. március 22én Naplójában kijelenti: "Sem bosszú, sem becsvágy nem vezé relte cselekedeteimet. Tiszta reformer voltam, soha nem lázítottam. Isten bocsássa meg bűneimet!" A legnagyobb magyar 1848. március 15én Naplójában feljegyzi: "Batthyány Lajost és Kossuthot kell támogatni. Hallgatnia kell minden gyűlölségnek, ellenszenvne k, minden becsvágynak." Ma is hallgatnia kellene minden gyűlölségnek, hátat kellene fordítani a bosszúnak. Ezt azonban csak akkor érjük el, ha Széchenyi Istvánhoz hasonlóan gondolatainkat, cselekedeteinket lelkiismeretünk szűrőjén is ellenőrizzük. Tegyük e zt meg magunk és a nemzet felemelkedése érdekében! Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Molnár Róbert képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából elállt a mai napir end utáni hozzászólásától. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Endre Sándor képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, "Hétezer aláírás Kiskunfélegyházán" címmel. Öné a szó, képviselő úr. ENDRE SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a napirend előtti felszólalásra jelentkeztem, még nem tudhattam, hogy egy nagyon furcsa apropója lesz a megszólalásomnak, méghozzá, ami a mai híradásokból kiderült, hogy Kiskunfélegyháza határában, a régi 5ös úton egy nagyon súlyos közlekedési baleset történt. A felszólalásom tárgya egyébként arra vonatkozik, hogy Kiskunfélegyházán hétezer polgár kérte aláírásával a Magyar Köztársaság kormányát arra, hogy segítsen a várost érő súlyos közlekedési terhelés csökkentésé ben azzal, hogy egy elkerülő út megépítésére sor kerül. Ez régi vágya a félegyháziaknak, és amikor 1998ban az M5ös autópálya végre megépült és eljutott Kiskunfélegyháza határáig, akkor nagyon sokan azt gondoltuk ebben a városban, hogy ez valóban meg fogj a oldani azt a problémát, hogy az északdéli tranzitforgalom a városból kikerül. (23.30) Sajnos ez nem így történt, és azt kellett mára megállapítani, hogy a meg nem épült elkerülő utak, az M5ös autópálya tovább nem építése okán, valamint az M5ös autópál ya irreálisan magas úthasználati díjai miatt továbbra is az ott élő emberek számára szinte elviselhetetlenül nagy a közlekedési terhelés. Ezt azt jelenti, hogy a környezeti ártalmak - ha önök Kiskunfélegyháza belvárosában járnak, akkor láthatják azt, hogy az ott élő fák milyen módon kezdtek el pusztulni; tessék arra gondolni, hogy a város központjában kisgyermekeket babakocsiban toló édesanyák
