Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR (Fidesz):
980 jogcímen szerezhettek termő földtulajdonjogot. A másik kategóriába tartoztak az egyházi jogi személyek, amelyek a törvény hatálya alá tartozó szerzésmódok közül csupán végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján, de ugyancsak nagysági korlátozás n élkül szerezhették meg a termőföld tulajdonjogát. Végül és nem utolsósorban a harmadik kategóriát alkotta az eddigiekben fel nem sorolt összes többi belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet, amely egyetlen, a törvény hatálya alá tart ozó szerzésmód alapján sem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát. A jelenlegi szabályozás szerint a külföldi jogi, illetve magánszemély - akár Magyarországon letelepedett, akár nem - csak 300 hektár, illetve 6 ezer aranykorona értékű földterületet bérel hetett. Bár a törvény világosan rendelkezett a külföldiek földtulajdonlásáról, illetve annak kizárásáról, mégis belföldi magán- és jogi személyek segítségével kvázi földtulajdonhoz jutottak. Ezen ügyletek a közvéleményben zsebszerződések néven szerepeltek. Itt teszem fel a kérdést, ha már a zsebszerződésekről beszélünk, hogy ez a zsebszerződés mintha csak most, az utóbbi években kezdett volna aktuálissá válni, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy 1994 áprilisa óta ez a folyamat megkezdődött. Akár nyugodtan felteh etném a kérdést, hogy akkor az 199498 között lévő kormány vajon nem tudott a zsebszerződésekről, hiszen itt elhangzott az, hogy Vas megyei képviselőtársam megyéjéből mekkora területet eladtak. Nem hiszem, hogy ő akkor mint kormánypárti képviselő és mint t udomásom szerint mezőgazdasági bizottsági tag, egyszer is interpellált volna ez ügyben, hogy akkor mi is a helyzet az ő megyéjében. Érdekes módon ez a kormány, az 1998ban felálló kormány volt az, amely a zsebszerződésekkel foglalkozni kezdett, és amely si kerrel vagy kevesebb sikerrel, de talán megpróbálja ezen jelenség ellen felvenni a küzdelmet. A kormány intézkedéseket foganatosított ezen állapotok, a zsebszerződések érvénytelenségének kimondására, és külön e céllal létrehozott pénzügyi keret révén hajla ndó megvásárolni ezen területeket. Az 1990es évek közepén Magyarország megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amely keretében az EU három alapeszméjét fogadta el: szabad tőkeáramlás, szabad lakhelyválasztás és szabad munkahelyválasztás. M agyarország csatlakozási szándéknyilatkozatában jelezte, hogy tiszteletben kívánja tartani ezt a három alapelvet, ezért a tőke szabad áramlása fejezetének ideiglenes - ismétlem, ideiglenes és nem végleges - lezárásakor a mezőgazdasági termőföldtulajdonsze rzésre vonatkozóan hétéves átmeneti időt irányzott elő, sőt ezen fejezet ideiglenes lezárásra került, ami azt jelenti, hogy vissza lehet rá térni a mezőgazdasági fejezet tárgyalása során, sőt a végső, XXX. fejezet tárgyalása során, ami a költségvetés fejez etét jelenti, és amiben tulajdonképpen kiderül a támogatás mértéke. Az átmeneti időszak harmadik évében sor kerül az átmeneti időszak általános értékelésére. Ebből az alkalomból az Európai Bizottság megfelelő időben jelentést készít az Európa Tanács számár a, a Tanács a Bizottság javaslatára dönthet az átmeneti időszak megszüntetéséről vagy meghosszabbításáról, vagy megrövidítéséről, illetve helyben hagyhatja az átmeneti időszakot eredeti formájában. Ismétlem, ez a Bizottság vegyes bizottság, Európa tanácsi tagokból, illetve magyarországi bizottsági tagokból áll majd. Az átmeneti időszak alatt Magyarország saját jogszabályát alkalmazza a jogi személyek termőföldvásárlására vonatkozó tilalom tekintetében. Azon külföldi állampolgárok, akik legalább három évig l egálisan tartózkodnak Magyarországon, és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, nem esnek az átmeneti időszak hatálya alá. Ezek a kritériumok objektívek, stabilak, átláthatóak és nyilvánosak kell hogy legyenek. Egyébként ez a négy kritérium az EUnak az e gyik alapelve a csatlakozási tárgyalásokkor. Tisztelt Országgyűlés! A csatlakozási tárgyalások során a Magyar Köztársaság kormánya - messze figyelembe véve a gazdák érdekeit - jó tárgyalási pozíciót ért el ebben a fejezetben. Ezen fejezet tárgyalása sikere s volt, hiszen az átmeneti hét év alatt a földár kérdése - egyébként negyvenszer nagyobb az EUban a föld értéke, mint Magyarországon , illetve a magyar
