Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
974 struktúrákban rejlő értékek tiszteletben tartása mellett, a vers enyképes családi gazdaságok megerősítésének támogatása mellett kötelezte el magát. A családi gazdaságok, a korszerű, a jövő kihívásaihoz alkalmazkodni képes gazdasági vállalkozások és szövetkezetek mellett az Európai Unió mezőgazdaságában is fontos, egyes tagországokban pedig meghatározó szerepet töltenek be. Az életképes családi gazdaságok kiépülése tehát abból a szempontból is fontos, hogy számos uniós támogatási formához csak ezek megerősödése révén férhetnek hozzá az Európai Közösség tagjává váló Magyar ország, illetve a ma is mezőgazdaságból élők százezrei. Mindez a magyar birtokrendszer régóta halogatott kérdésének megoldását is igényli. A kormányprogramban kiemelt helyen szerepelt és szerepel jelenleg is a családok támogatása, a lakáspiac élénkítése, a kis- és középvállalkozások segítése, a vidékfejlesztés, ezen belül a családi gazdaságok kialakítása, megerősítése. A családi gazdaságok legfontosabb társadalmi feladata a vidék polgárosodásának előmozdítása. Hozzájárulnak a vidéki népesség helyben tartásá hoz, a megélhetés biztosításához, a hagyományok megőrzéséhez, ezért a kormány kiemelten törekszik arra, hogy a családi gazdaságok feladataikkal arányos támogatásban részesülhessenek. A kormányprogram az agrárszektor stabil alapon való harmonikus fejlődése érdekében fontos feladatnak tekinti a tulajdonviszonyokban a bizonytalanság mérséklését, az optimális birtokméret kialakítását. A rendszerváltást követően a kárpótlással, a privatizációval és a szövetkezeti részaránytulajdonok kiadásával valójában egy nagy szabású földreform zajlott le, hiszen az ország mezőgazdasági területének több mint 80 százalékára terjed ki, és a magántulajdonon alapuló mezőgazdasági termelés feltételeit állította helyre. A nagy tömegű, relatíve rövid idő alatt lejátszódó magánosítás s ajátos birtokstruktúra kialakulásához vezetett, amelynek fő jellemzője az, hogy az új tulajdonosok 80 százaléka egy hektár, vagy annál kisebb méretű, esetenként több tagban szétszórtan elhelyezkedő földterülettel rendelkezik. A kisméretű, számos esetben ne m is egy település határában elhelyezkedő földrészleteken nem lehet hatékony mezőgazdasági tevékenységet folytatni, ami eleve nyomott földárak kialakulását eredményezte. Magyarországon ma sok helyen a szántóra vonatkoztatott föld ára a tizedét sem éri el e gyes európai országokénak, erről éppen az előbb Lezsák képviselőtársam is beszélt. Ugyanakkor nagyon sok termelő számára még ez a nyomott földár sem teszi lehetővé tőke hiányában jelentősebb birtoktestek kialakítását. A földforgalom és ezen keresztül a bir tokstruktúra alakulásában döntő szerepe van a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének, erről szintén több vitanapot lehetne tartani, sajnos erre most nincs idő. Tulajdonképpen nem kis mértékben annak milyenségéből, mármint a jövedelmezőség milyenségéb ől vezethető le magának a földnek az ára is. Tisztelt Ház! Kiemelendő még, hogy a földprivatizációs eljárások révén nagyszámú olyan személy jutott termőföldhöz, aki a kora, a képzettség hiánya, távoli lakhely s a többi miatt nem kívánja, vagy nem képes mag a művelni a földjét. Az így kialakult helyzet mind a spekulációs célú, mind a külföldiek által illegális földvásárlásnak kedvez, ami gátolja a mezőgazdaságból élni kívánó hazai magántulajdonosi réteg kialakulását és megerősödését. Mindezek alapján időszerű vé vált az ésszerű és gazdaságos mezőgazdasági termelést lehetővé tevő birtokszerkezet kialakítása céljából az általános birtokrendezés feltételeinek megteremtése. A földkiadási eljárás során a kárpótlást követően sajnálatos módon tovább nőtt a táblák elap rózódása, és nagy számban keletkeztek olyan földrészletek, amelyekben irreálisan magas a tulajdonosok száma, illetve igen alacsony a tulajdoni hányad. A részarányföldtulajdon kiadása eredményeként létrejött közös tulajdon teljes mértékben kényszerközösség et jelent, továbbá a nagy létszámú jogközösség esetén sok esetben a tulajdonostársak nem is ismerik egymást. Ebben az esetben az lehet a cél, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével a tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezőgazdasági művelé sre alkalmas, önálló, egészséges birtoktestet tudjon kialakítani.
