Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
969 A földhasznosítással kapcsolatosan felvetődött itt Kis Zoltán képviselő úr részéről, hogy nagyon sok olyan terület van, amely nem megfelelően művelt, és hogy szabadon, haszná lat nélkül vannak ebben az országban. Én nem tudom, biztosan én más helyütt járok, de én ezt nem tapasztaltam, és azt is el kell mondanom, hogy 1998 óta olyan komplex határszemléknek a bevezetésére került sor, ami mindenképpen arról szól, hogy abban az ese tben, ha nem megfelelő módon hasznosítják a termőföldet, akkor igenis a földhivatalok ezt szankcióval sújtják. Tehát biztosan a Dunántúlon más a helyzet, de én azt gondolom, hogy ez a fajta intézkedés is mindenképpen azt a célt szolgálja, hogy a termőfölde t megfelelő módon hasznosítjuk ebben az országban. A földkiadásokkal kapcsolatosan pusztán nagyon röviden annyit, hogy nagyon nagy feladatot jelentett szintén, nemcsak a földhivataloknak, a földművelésügyi hivataloknak is, hiszen mindannyiunk előtt ismert, hogy 1992 óta ez a munka folyamatosan zajlott ebben az országban, és én nagy örömmel szeretném elmondani önöknek és megosztani önökkel azt, hogy Tolna megye az országban másodikként fejezte be ezeket a földkiadási munkálatokat (Az elnök jelzi az idő letel tét.) , tehát nagyon nagy öröm számomra, hogy abban a kis megyében, ahol én élek, valóban nagyon komoly és összehangolt munka folyik. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szé pen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Karakas János képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; őt követi majd Lezsák Sándor képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó, k épviselő úr. (A jegyzői székben dr. Vidoven Árpádot Koppánné dr. Kertész Margit váltja fel.) KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Úgy, ahogy Szanyi Tibor képviselőtársam is egy részterületről szólt, én is egy részterületről szeretné k szólni, és ez pedig a birtokrendezés. Amikor az ismerőseimnek elmondottam, hogy készül egy törvény a birtokrendezésről, sokan felkapták a fejüket: te jó isten, jön az 1950es évek kényszertagosítása? Ugyanakkor, ha megnézzük a létjogosultságát egy esetle ges birtokrendezésnek, akkor látnunk kell, hogy a számok valahol ennek a létét és jogosultságát támasztják alá, hiszen ma Magyarországon mintegy 2,2 millió fő tulajdonában van a 7,9 millió hektár termőterület, az egyéni gazdálkodók 70 százaléka egy hektárn ál kisebb területet használ, 94 százaléka összességében 10 hektár alatti területet művel. Az elaprózottság mellett még az is jellemző, hogy nem lehet egységes birtoka, esetenként kéthárom tagban, kilométerekre egymástól van a földjük. Ha megnézzük a sokat emlegetett EUs számokat, akkor azt kell megállapítani, hogy az EUban az 50 hektár feletti birtokok adják a termőterület közel kétharmadát, nálunk ez csak az ötöde. És az EUs átlaggal szemben nálunk nagyságrendekkel magasabb a földbérleti arány is, hisz en ez nálunk 65 százalék, az EUban 8 és 48 százalék között mozog. Sokan mondják, és joggal, hogy ilyen feltételek mellett nem lehet versenyképesen termelni, és gazdálkodóink döntő többsége versenyhátrányba fog kerülni az EUcsatlakozás kapcsán. Ma, ha vég igjárunk az országban, egy rendkívül ellentmondásos képet látunk, hiszen láthatunk jól művelt nagy parcellákat, néhány hektáros, szintén jól művelt kicsiket, és parlagot. A nagy táblák titka a földbérlet, illetve az a földkoncentráció, amelyről Farkas Sánd or beszélt, hogy egyes községek, falvak határaiban kéthárom ember már felvásárolta a földet, tehát megtörtént a nagybirtok kialakítása. A tisztességesen művelt területek titka az, hogy oda be tud menni egyáltalán a gép, a gazzal lepetteké pedig az, hogy o tt távol él a tulajdonos, vagy annyira kicsi a parcella, hogy nem érdemes megművelni, és amikor beszélünk arról, hogy mekkora az allergiaveszély, annak ez az egyik legfőbb alapja. Tehát mindez azt mondatná ki, hogy kell a birtokrendezés - de lehete ma bir tokrendezésbe kezdeni?
