Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
970 A jelenlegi kormányzati politika napjainkig egészen elkente az ügynek a lényegét, és arról beszélt még tavasszal az MDF agrárpolitikusa is, hogy ő 960 ezer fő számára ígért megélhetést a mezőgazdaságból, a kisgazdák hasonló módon nyi latkoznak, a Fidesz is (Font Sándor: Ígéret? Ne haragudj, ilyen nem volt!) jólétet ígért. Járvás képviselő úr is azt sugallta most, hogy azért mennyivel több ember tudna megélni a magyar földből, közben elfelejti mindenki, hogy ha megnézzük, ma összesen a 190 ezer regisztrált őstermelő és a 8 ezer társas vállalkozás adja az árutermelés több mint 90 százalékát. És mindezek mellett pedig elkészült egy tervezet, az FVMIM közös előterjesztésében, a birtokrendezésről. Mi van ebben a tervezetben, kérem? Tagosítá st kezdeményezhet az aranykoronaértékek 10 százalékával rendelkező földtulajdonos; hozzáteszem, hogy az 1950es években ez 50 százalék volt, a döntéshez elég, ha a földterületet használók aranykoronaértékben mért 50 százaléka jelen van, és azok többsége igennel szavaz. Tehát előállhat az a helyzet is, hogy kevesebb mint 25 százaléka a földtulajdonosoknak dönthet a többség feje felett. És ha kártalanítani kell valamit, mit ér ez a föld? A törvénytervezet szerint 3500 forintot, tehát 70 ezer forintot hektár onként. Kérem, a föld nemzeti kincs, ennyit ér a kormány szerint. És a birtokrendezés költségeiből 32 vagy 50 százalékot kell fizetni a földtulajdonosnak, tehát 711 ezer forintot hektáronként, ennek az összes költsége egyébként 110 milliárd forint. Kérem, mi ez? Számomra legalábbis ez egy kényszertagosítás, nemcsak a költségviselési kényszer miatt, nemcsak a döntéshozók alacsony létszáma miatt, hanem azért is, mert sokan arra várnak, hogy legyen értéke a földnek. Mindezek miatt nem véletlen, amit Nagy Sánd or is elmondott, hogy a Szocialista Párt nem tartja aktuálisnak a birtokrendezést, különösen egy ilyen típusú birtokrendezést, mi nem kívánunk kényszerrel élni. Mi szeretnénk megvárni azt az időt, amikor végre kialakulhat egy nemzeti konszenzus, szeretnénk megvárni azt, amikor a föld igazi nemzeti kinccsé válhat, magyarán: hasznot is hozhat, és érdemes lesz adnivenni, érdemes lesz gazdálkodni rajta. És mi erre kérnénk, sőt nemcsak kérjük, fel is szólítjuk a kormánypártokat, hogy gondolják át ezt a törvényc somagot, és ténylegesen többpárti konszenzussal kellene elfogadni ezeket, mert ha nem, akkor olyan érzelmi viharok lesznek megint csak a választások előtt, amelyeknek semmi értelmét nem látom, és igazat adok Nagy Sándornak, amikor azt mondotta, hogy a Fide sz csak azért kezdett el beszélni a földről, mert nincs mondanivalója a mezőgazdaságról. Kérem, legyen mondanivalója mindenkinek a mezőgazdaságról, legyen mondanivalója mindenkinek a földről, és akkor lesz jó dolga igazából a falun élőnek. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Lezsák Sándor képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából; őt követi majd Simon József képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Tájékoztatom Lezsák képviselő urat, hogy 7 perc 55 másodperc áll rendelkezésére a hozzászólásra. Öné a szó. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Európai kitekintéssel k észültem a mai vitára. A munkatársaimmal azt vizsgáltuk, hogy a földtulajdon, földforgalom, földvédelem tekintetében mi a helyzet Európában. Minden összehasonlítás, minden átlagolás torzít, de nem tanulság nélküli. Az idő szorításában most csak az összegzé s egy kisebb részével járulhatok hozzá e vitanap sikeréhez. Először nézzük a földforgalom kérdését. NyugatEurópához képest a hazai földárak alacsonyak, egy hektár mezőgazdasági termőterület ára átlagban 150200 ezer forint. Összehasonlításul: egy hektár f öld ára Belgiumban és Norvégiában 23 millió forint, Ausztriában és Dániában 34 millió forint, Németországban 6 millió, Hollandiában 12 millió forint. Millió körüli a hektáronkénti földár Svédországban, Finnországban és Franciaország kevésbé termékeny vid ékein.
