Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
939 Ebben az Országgyűlésben immáron két éve, már a harmadik éve próbálkozunk a földtörvény módosításával. Nos, tárgysorozatba sem kerül, erről nem is b eszéltünk. Én nem venném most magamnak a bátorságot, hogy arról a földtörvénytervezetről beszéljek, amelyet önök már kétszer leszavaztak, nem úgy, mint Kurucsai Csaba, aki elmondta a még be nem terjesztett földtörvénynek atól zig... - azt hiszem, a hatál yba léptető rendelkezésekről nem szólt, de szinte minden egyéb paragrafusát kívülről tudja és megismerhettük. Emlékeztetném önöket, hogy az a szlogen, ami nagyon jól hangzik most, hogy a helyben lakó, főhivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozókat, akik sz akképzettséggel is rendelkeznek, helyzetbe kell hozni, nekik lehetőséget kell adni, hogy földtulajdont vegyenek, ezek abban a tervezetben, amit mi előterjesztettünk, sőt 1997ben is előterjesztettük, benne voltak. Igaz, benne vannak az önök által oly feket ének, sötétnek és sátáninak lefestett jogi személyiségek, jogi személyiségű társaságok is, ami az előterjesztésünkben úgy szerepel, hogy csak olyan személyekből állhat, akik egyébként saját jogukon is szerezhetnének földtulajdont, csak nem tudnak, mert nin csen pénzük. Nos, a megoldás nem az, hogy állami pénzen, adófizetők pénzén, drágán felvásárolom a spekulánsoktól, akik erre várnak. Ott döngetik már a kaput a Miniszterelnöki Hivatal ajtaján, hogy kérem szépen, tessék már nekünk itt fizetni, van a kasszába n, most is meg tetszettek szavazni erre, arra, amarra, akkor most tessék már megszavazni, a mi földjeinket is egykét millióval drágábban tessenek megvenni, mint amennyit ér, és aztán tessék majd odaadni akár ingyen vagy olcsóbban olyanoknak, akiket önök j ónak látnak. Ha esetleg nekünk adják vissza használatba, azt sem vesszük rossz néven, mert akkor használhatjuk is, és meg is kaptuk érte a vételárat. Nos, ezzel szemben van egy másik javaslat. 1996tól élt '98ig egy ilyen rendszer - bár erről Farkas Sándo r úr nem szólt, mert ez valószínűleg nem tetszik neki, illetve a koncepcióba nem fér bele , a földvásárlási támogatás, amely arról szól, hogy a helyben lakó, főhivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély, mert így szólt '96'98ig a s zabályozás, legfeljebb 100 hektár földterület megszerzéséig kamatmentes, állami garanciával biztosított támogatást vehetett igénybe. Miért hagyták önök '98ban abba ezt a támogatást? Miért nem folytatták intenzíven? Abból az 5 milliárd forintból, amiről mo st a miniszter úr beszélt erre az évre, bőségesen rendezni lehetne azt a problémát, amiről eddig szó volt, hogy valóban a helyben lakó, akinek tényleg nincsen tőkéje, hisz nem tud jövedelmet szerezni a mezőgazdaságból, nem tud megélni - nemhogy fejleszteni nem tud, földet venni nem tud, a családját nem tudja eltartani, sajnos sokan közülük , hogy ezeknek az állam a hátuk mögé állna, hogy barátom, megkapod a piaci értékesítési biztonságot egy irányáras termékpályaszabályozással, amiről tíz éve beszélünk. M i is beszéltünk, önkritikus vagyok. Abban a négy évben is csak beszéltünk, csak beszéltünk arról, amikor én államtitkár voltam, hogy a termékpályaszabályozást irányáras szabályozásba vigyük be. Nem tudtuk bevinni. Ez kétségtelenül hiba. Most már idá ig eljutott az Európai Unió is, hogy nincs más, ön is beszélt arról, nincs tovább közvetlen agrártámogatás szociális alapon, bizony, piaci alapú támogatások vannak, rettenetesen keményen. És ez biztosítja azt a jövedelmet, amiből majd a saját birtoknagyság át ki tudja alakítani, és amelyhez természetesen beruházási és fejlesztési támogatásokra is szükség van. Nos tehát, ha ezt a komplex rendszert ebben az Országgyűlésben 12 év óta nem tudjuk egységes jóakarattal megalkotni, és arról szólnak csak a viták, hog y ki milyen alapon és milyen jogosítványokkal legyen a magyar föld tulajdonosa, és itt mindig a személyekről beszélünk, tehát a tulajdonosról mint személyről, hogy az most természetes személy, jogi személy, külföldi vagy belföldi, és nem arról a földről, a mit olyan sokszor mondunk, hogy védeni kellene... Ki beszél itt a földről? Ki beszél arról, hogy ennek a földnek mi lesz a sorsa, milyen termőképességben marad, mi lesz a következő nemzedéknek az a hagyatéka, amit majd mi odaadunk neki mint termőföldet? Né zzük már meg ezt a parlagfűkérdést is, ha már a föld kapcsán beszélgetünk! Mióta van parlagfűkérdés? 1991 óta van parlagfűkérdés. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: 1967 óta.)
