Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
938 nagyobb gazdaságoknak, egyetlenegy, a gépvásárlási támogatás, merthogy ne felejtsük el, a beruházási támogatásokból is... (Járvás István közbeszól.) Te nagyobb vagy, kedves, jó Járvás Pista, te nem tartozol ebbe a körbe, te már 300 hektár fölött is vagy, ez egy külön dolog. Ő mondta, nyilván hogy válaszolni kell rá. Földiek vagyunk, ismerjük egymást. Az szóljon, aki mindenben valóban az ágazat érdekeit képviseli és saját maga személyesen nem érintett így vagy úgy az ügyben! Akkor azt mondom, hogy korrekt vitapartnerek vagyunk. Amikor a beszólásokat figyelem, akkor az arcokat is nézem (Dr. Dávid Ibolya közbeszól.) , és azok mögött természetesen... A miniszter asszonyra nem gondolok, önt abszolúte kívülállónak ismerem ebből az ügyből, és tisztelem is ezért (Derültség. - Taps az MSZP padsoraiban.) , és önnel bármilyen szakmai vitában, sőt baráti beszélgetésben is bármikor, bárhol hajlandó vagyok egyeztetni és részt venni. (Zaj, derültség. - Dr. Dávid Ibolya: Elnök Úr! Ez egy szószék!) Irigykednek is itt egypáran, úgy látom, ezt is megértem. Node térjünk vissza a tárgyra! Nos tehát, a föld vonatkozásában a jövedelemtermelés, a föltulajdonlás nem választható el egymástól. Ha nem tud jövedelmet termelni sem a kicsi, sem a nagy, akkor óhat atlanul a földpiacon megindul egy olyan, áron alul történő értékesítés, hogy a spekulatív körök már kellő időben rendelkező pénzükkel nem a tőzsdén, hanem a földvásárlásban fognak részt venni. Nos, megérkezett az a gyöngyszem, amelyet az elmúlt évben fogad ott el az Országgyűlés a szövetkezeti üzletrész kivásárlásáról. A szövetkezeti üzletrész kivásárlása - dacára annak, hogy adtunk erre alternatív javaslatokat - azt eredményezte, hogy a szövetkezetek jó része vagy átalakult, aki át tudott menekülni még a ma radékból, az átment gazdasági társasága, aki meg nem tudott átmenekülni, az a fölszámolás és a csődeljárás alá került. Ezután, amikor az Alkotmánybíróság ezt hatályon kívül helyzete, akkor a kormányzat egy kormányhatározattal úgy döntött, hogy fizetünk, hi szen barátaim, mi itt vagyunk mellettetek, állunk a vártán, és várunk benneteket, hogy gyertek már a jövő évben szavazni, meg fogjátok kapni - először a kívülállók, aztán a nyugdíjasok, aztán majd az aktív tagok is, természetesen a kormányzati támogatás és az adófizetők pénzéből - azt az üzletrészvagyont, amelyre oly régen vártok. Láss csodát, a kormányhatározat mit mond ki? Minden olyan szövetkezet, üzletrész vagyona megvásárolható, amely szövetkezet 2001. július 30án nem állt végelszámolás, fölszámolás v agy csődeljárás alatt. Nos, kérem szépen, ez a szövetkezeteknek nem egészen 10 százaléka, hogy már így is beszéljünk erről a pulpitusról. Nos, tehát az üzletrésztulajdonosok 10 százaléka kap majd valamit, ez kétségtelenül igaz, a 90 százaléknak pedig majd tessenek megmagyarázni, mi lesz az, ami nekik majd jár a következő évi választások előtt azért, hogy oda szavazzanak, ahova kell! Azt hiszem, ebből még érdekes történetek lesznek. Nos, ezek az átgondolatlan intézkedések, amelyek a támogatásban sem hoztak egy meghatározó, a gazdálkodók számára kiszámítható rendszert, lásd az utóbbi időszak csodálatos eseményeit: 2,5 milliárd forint almára három megyében; 1 milliárd forint a szőlőfelvásárlásra Tokaj környékén; korábban a gabonatárolási, majd értékesítési pr oblémák orvoslására x milliárd forint; olyan zöldség- és gyümölcsfeldolgozó cégeknek 2,4 milliárd forint, az akkori FVMminiszter és a pénzügyminiszter megállapodása alapján, amelynek megtérülésére már akkor sem volt esély. 90 milliót vissza is fizettek a 2,4 milliárdból. Tehát ha ezek a pénzek így mennek el, ha így történik az osztogatás, akkor mi az, ami a földpiacot megmozdítaná? Mi az, ami tényleg lehetőséget teremtene arra, hogy a vidék életfeltételeit, a vidék népességmegtartó erejét, amelyről olyan s okszor beszélgettünk, idehozná, és ennek milyen szabályozására van szükség? Látszatszabályozásokra vane szükség? - amiről olyan sokszor beszélgettünk, hogy ilyen korlátozás, olyan korlátozás, vagy először egy közgazdasági háttér megteremtése, egy normális vidék- és agrárgazdálkodás, amely ezt a piacot rendezi, nyilvánvalóan jogi háttérrel és jogi garanciákkal.
