Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
89 Végezetül szabadjon azt mondani, hogy én ezt a törvénytervezetet rendkívül jónak tartom, rendkívül időszerűnek tartom, de csupán egy alapnak, amely lehetőséget ad arra, hogy a következő ciklusban vagy a következő ci klusokban ezt továbbépítsék. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt H áz! Én is ugrálni fogok, ezért időnként olyan lesz, mintha félbeszakítanám a mondanivalómat, de nem akarok elmondani olyan dolgokat, amelyeket előttem már sokan elmondtak. Elsőként abba kapaszkodnék bele, hogy a jelenlegi kormány már többször elkövette azt a jogalkotási formulát, hogy egy törvényjavaslatban több törvényt módosít. Azért hivatkozom erre, mert itt szeretnék visszanyúlni ahhoz a gondolathoz, amit Lezsák képviselő úr már a bizottsági véleményében is megfogalmazott, és szeretném oldani azt a fesz ültséget vagy problémát, ami itt látszólagos. Elismerve mindazt, ami itt mint nyelv fontos - a nyelvünk megóvása vagy a nyelvünk fejlődése , azt az alkotmányos jogot is, hogy az információszabadság kérdése hogyan érvényesüljön, a magyar állampolgárok hogy an jussanak az információkhoz, éppen ezért és hivatkoznék arra, ami a törvényjavaslat általános indoklásában van. Mit is mondott a Magyar Professzorok Világtanácsa? Azt, hogy a reklámok területén határozza meg a nyelvi követelményeket, és ennek a bekezdésn ek az utolsó mondata az, hogy nem lenne kívánatos egy kirekesztő célzatú nyelvtörvény. Nekem ez a gondom, és ezt látom a bizottsági vita óta, és ezt látom itt a parlamenti vitában is. Van egy cél, amivel feltehetően mindannyian egyetértünk, csak a hogyanna l, a mikénttel nem értünk egyet. (20.30) Ezt merem mondani azért, mert úgy vettem észre, hogy Dán János képviselőtársam is, nem nyelvbotlásként, de használta a kifejezést, hogy törvényt alkot a Ház a magyar nyelvről, holott az államtitkár úr és mindannyian azt mondjuk, hogy nem nyelvtörvényt alkotunk. Tehát ha azt tette volna az igazságügyminiszter asszony, hogy benyújt egy törvényjavaslatot, amelyben módosítjuk a gazdasági reklámokról szóló törvényt, a belkereskedelmi törvényt és amit még kívánatos, akkor ez a gyanú fel se merülhet bennünk. Azért adok én ennek ilyen nagy hangsúlyt, tisztelt államtitkár úr, mert én azt gondolom, hogy amikor törvényt alkotunk, akkor arra is figyelnünk kell - ahogy a vitában korábban tényleg elhangzott , hogy ezt a határon t úl valaki felhasználhatjae esetleg olyan célra, amire mi nagyon nem szeretnénk, pont azért, mert őket a beltartalom nyilván nem érdekli, hanem az, hogy mi van ebben a címben. Innen hadd lépjek egy másik, nagyon nagy lépéssel oda, hogy tényleg ki viseli en nek a költséghatásait - ezt érintette Hegedűs képviselő úr is. És innen van a konfliktus, hogy az oktatás, a tudomány területén dolgozó kollégáink nálunk is azt mondják, hogy igen. Mi, akik gazdasági oldalról közelítjük ezt, azt mondjuk, nem mindegy, hogy mibe kerül, mert ezt a fogyasztónak meg kell fizetnie. Tehát ezért vannak további kifogásaink ezzel a törvényjavaslattal szemben, és éppen emiatt fogunk mi magunk is módosító javaslatokat benyújtani a hatályba léptetéssel kapcsolatban. Ugyanitt a feladatok at illetően: azt gondolom - és itt hadd hivatkozzam Takács Imrére és sokakra, akik konkrét példákat mondtak, csak a Körútról , tessék végiggondolni, hogy mit fog tenni a jegyző vagy a jegyző alárendeltségében lévő apparátus annak érdekében, hogy megállapí tsa, kinek kell az üzleti feliratát megváltoztatni, másképp kialakítani vagy egyáltalán plusz szövegeket hozzátenni. Éppen ezért érdekes a számomra, hogy a törvényjavaslat 1. §ában szó is esik arról, hogy ideértve a szlogeneket is. Tessék ezt végiggondoln i! Ahogy körülnézek, mindenki tudja ezt. Magyarországon egy időben jellemző volt, hogy n számú szövetbolt vagy n számú cipőbolt volt. Ma
