Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
90 pedig mindenki arra törekszik, hogy valami kicsi plusszal megkülönböztesse magát a szomszédtól, a másik utcában lévő vá llalkozástól vagy kereskedőtől. Ezek beletartoznak ebbe, államtitkár úr, hogy jelmondat, szlogen vagy üzletnév. Én szándékosan egyetlenegyet sem fogok felsorolni, mert nem akarok itt reklámot csinálni, de úgy gondolom, ezeknek a cseréje gond. A másik, amir ől még úgy érzem, beszélni kellene: bennem kétely merül fel, hogy milyen eljárási rend lesz akkor, amikor valaki azt mondja, hogy most következik az a bizonyos szakasz, amikor a Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete következik. Ennek vane olyan hatá lya, ami halasztó? Tehát amíg ők nem mondanak véleményt, addig marad a régi felirat? (Dr. Hende Csaba: Szakhatóságnak hívják!) Jó, szakhatóság, de ő nem szakhatóság! A Tudományos Akadémia ilyen szempontból... (Dr. Hende Csaba: Most az.) Jó, szóval én azt g ondolom, hogy ezt konkrétabbá kellene tenni. A másik, amit még szeretnék megfogalmazni: államtitkár úr, a Közlekedési Főfelügyeletnek a feladata valami egészen más. Azt gondolom, hogy egy olyan céget - hadd nevezzem őket cégnek , amelyiknek műszaki, bizto nsági és egyéb feladatai vannak, ezzel felruházni felesleges lenne. Tehát összességében azt kérem és azért vagyok szkeptikus... És itt hadd hivatkozzam vissza, nem bántó szándékkal - körülbelül ugyanilyen közegben ültünk itt , Lezsák képviselő úr is azt m ondta, hogy bizony hihetetlenül magyartalan megfogalmazás van egy törvényben, és ő tett ígéretet arra, hogy a bizottság korrigálja ezt. Én nem nyújtottam be a kapcsolódó módosító indítványt, eltettem nyugdíjas éveimre - úgy maradt a törvényben! Szóval emia tt vagyok én szkeptikus, hogy vane esélyünk arra, hogy a hatpárti egyeztetés során tényleg a gazdasági reklámokról, az üzletek nevéről vagy közérdekű közleményekről és feliratokról lesz szó, nem pedig egy úgynevezett, idézőjelbe tett "nyelvtörvényről." K öszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! E nagyon rövid terjedelmű törvény javaslat általános vitájában két érzés küzd az anyanyelvüket féltő törvényhozókban: az egyik örömteli, hogy no végre érdemi elmozdulás történik az elhanyagolt nyelvművelés területén. A másik érzés hiányérzethez hasonlítható, mivel ez a törvényjavaslat távo lról sem elégséges annak a nyelvrongáló és nyelvromboló folyamatnak a megfékezéséhez, aminek a sodrásában van ma a magyar nyelv. Nyelvvédő, nyelvvédelmi, nyelvhasználati törvényeket olyan országokban hoznak, amelyekben értéknek tekintik az anyanyelvet. Had d idézzek például az 1999. évi lengyel nyelvtörvény ünnepélyes bevezetőjéből, amelyben kinyilvánítják, hogy a lengyel nyelv a nemzeti önazonosság alapvető elemét képezi és önmagában nemzeti kultúrkincs. Ilyen nyelvvédő törvénnyel rendelkezik Finnország vag y Franciaország is. Még a nagyon elterjedt nyelveknek is szüksége van a nyelvvédelemre, hiszen amiatt is kerülhet veszélyeztetett helyzetbe egy nyelv, hogy nagyon sok más anyanyelvű beszéli, és emiatt gépiesen egyszerűsíti és szegényíti. Nem véletlenül tör ekszik nyelvvédő törvényre az Angliában és Amerikában terjedő "közérthetően angolul" nevű mozgalom is. Tisztelt Ház! A nyelvvédő törvényektől egyértelműen meg kell különböztetni a nyelvterjesztő, a kisebbségeket nyelvi kultúrájukban veszélyeztető törvények et, amelyeknek semmi közük nincs a valamely nyelv tisztaságát, helyes nyelvtanát, stílusát védelmező törvényekhez. Ilyen jellegű a szerb, a szlovák, az ukrán és a román nyelvtörvény. Nem vagy nemcsak a nyelv tisztasága az ilyen törvények célja, hanem hogy minél többeket rákényszerítsenek egy hivatalos államnyelv használatára, akár olyan áron is, hogy ezáltal az államnyelv állaga megromlik. Természetesen mindig akadnak olyanok, akik rossz szándékból azonosságot tesznek az anyanyelvet védő és az anyanyelv has ználatát sértő törekvések között. Tavaly például a NagyRománia Párt egyik vezetője, a készülő magyar nyelvtörvényre hivatkozva, ellenezte a magyar nyelv hivatalos használatát, holott az előttünk
