Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
86 életünket végigkísérő reklámozási gondokat, hogy valamennyiünk figyelmébe ajánlom a hatvanas évek amerikai regényíróinak munkáját. (20.10) Azt hiszem, hogy a reklám veszélyeit Magyarországon a magyar nyelv intenzívebb, hatéko nyabb használatával csökkenteni lehet, hiszen tudomásul kell vennünk, hogy életünket a bölcsőtől a sírig egy dolog mindenképpen elkíséri - szóltam már erről ebben a Házban : a reklám, a reklám, a reklám mindenek felett. Már több képviselőtársam és az álla mtitkár úr is szólt arról, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsa és a nyelvvédő civil szervezetek kezdeményezésére létrejött a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, valamint az egyes közérdekű közlemények közzététele során való haszn álatáról szóló törvényjavaslat. Nem szokásom nekem sok esetben a törvényjavaslatok címét alaposan elemezni, de most ezt tettem. És ha már a magyar nyelvről van szó, én azt javasolom, hogy ezen cím helyett a következő címet adja az előterjesztő ezen törvény javaslatnak: ikszedik számú törvényjavaslat a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről. Tudniillik az a cím, hogy "közlemények közzététele során való használatáról", egy elég furcsa csavar eb ben a mondatrendszerben. El lehetne gondolkodni azon, hogy ezt az igen fontos kérdést - mert valamennyien egyetértünk azzal, hogy nagyon lényeges kérdésről van szó - a gazdasági reklámról szóló törvényjavaslat során kellett volna talán felszínre hozni, és akkor szólni a magyar nyelv használatának fontosságáról. Hazánkban a globalizáció hajnalán már nem teljes mértékben érvényes középiskolai tanárom, Magyar Zoltán azon gondolata, amely szerint - idézem - "az intelligens embernek az idegen, magyar nyelven is jól kifejezhető fogalmakat is ismerni kell, mert még vannak olyan unintelligens egyének, akik használják azokat". Helyes, hogy a törvényjavaslat figyelemmel van a gazdasági érdekre, az idegenforgalomra, ezért nem tiltó, hanem kiegészítő jellegű követelmény eket állapít meg. Nem tiltja az idegen nyelvű kifejezések használatát, hanem előírja, hogy a reklámokon, feliratokon idegen nyelvű kifejezés csak akkor használható, ha annak magyar nyelvű megfelelőjét is feltüntetik. Ez a követelmény egyértelműen az alkotm ány 61. §ában biztosított információszabadság gyakorlásából adódik, amely szerint a magyar állampolgároknak a hozzájuk címzett közlemények magyar nyelven való befogadása alapvető szempont. Ha a jövőben valaki végigsétál Budapesten a Körúton és megfigyeli az üzletek cégtábláit, a reklámokat, remélem, hogy az felér egy alapfokú idegen nyelvű képzéssel is. Szóltam már arról, hogy a Körúton milyen szövegek találhatók, és szóltam arról, hogy jóleső érzés, felüdülés találni egy olyan feliratot, hogy "csirkefogó" baromfibolt. A törvényjavaslat 1. §a rögzíti, hogy a magyar nyelvű szöveget legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan mértékben kell feltüntetni, mint az idegen nyelvű szöveget. Ennek kapcsán megjegyzem, hogy igen fontos az is, hogy a magyar nyelvű szöveg olvashatósága az idegen nyelvű szövegrésszel legalább azonos legyen. A színdinamika törvényei egyértelműen igazolják, hogy bizonyos színalapon bizonyos színek milyen sorrendben olvashatók leginkább. Például fehér alapon legjobba n olvasható a kék szín, majd azt követi a fekete, a piros és a többi. Ha ez így van, akkor nagyon vigyázni kell arra, hogy az idegen nyelvű reklámhoz hasonló legyen a magyar nyelvű reklám felirata is. Emlékszem, amikor a reklámról szóló törvény kérdésében vitatkoztam neves szakemberekkel és elsősorban a dohányipar képviselőivel, nehezen értették meg, hogy az a szöveg, amely szerint a dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét, legalább olyan színhatás alapján kerüljön a reklámszövegre, mint maga a reklám. Nehéz volt elfogadtatni velük, de végső soron a törvénybe ez került be, és ez igen helyes. A 2. § szerint az üzlet elnevezését magyar nyelven kell megjeleníteni, ez jó. Ezt a jegyző ellenőrzi. Azonban nem elégséges az, hogy magyar nyelven i s kifejezzük az üzlet nevét, vigyázni kell arra is, hogy az a helyesírás szabályainak is megfeleljen. Pedagóguskollégáim egyértelműen bizonyítják, hogy ők hiába tanítják az iskolában azt, hogy például az "italbolt" fogalmát egybe kell
