Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP):
87 írni, ha az üzleti fe liratokon sok esetben, nagyon sok esetben az "italbolt" fogalmát különírják. Sok tanulónak az utóbbi ragad meg az agyában, ezért célszerűnek tartom, hogy a jegyzők vitás, igen vitás esetekben kérjék ki a településen lakó magyar nyelv és irodalom szakos tan árok véleményét is. Nagyon sok olyan példát tudnék mondani, hogy az üzletek cégtáblái milyen sok helyesírási hibát tartalmaznak. A magyar nyelvű fogalmat, az adott áru jellemzőjét pontosan fejezzék ki. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni azt, hogy amikor egy etemi hallgatóként a Margitszigeten cigarettával a kezemben a szemben jövő cigarettát szívó embertől tüzet kértem, ő azonnal kijavította kérésem, hogy nem tüzet, hanem parazsat ad. Ránéztem a segítőmre, és csodálkozva láttam, hogy egykori középiskolás magy artanárommal, a neves Szathmári István nyelvésszel találkoztam. Köszönöm most is, hogy segített a magyar nyelv alaposabb megismerésében. Széchenyi István írja: a magyar nyelv olyan fontos és nélkülözhetetlen, mint fognak a zománc. Óvjuk ezt a zománcot a gl obalizáció hajnalán is! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Dán János képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. Tessék, képviselő úr! DR. DÁN JÁNOS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Most, túl a vita hevén, azt hiszem, azt kell mondani, hogy sokszor egy nyelven, de mégis két nyelven beszéltünk képviselőtársaimmal, és tulajdonképpen annyi gondolat gyűlt fel bennem, hogy azokat a gondolatokat, am elyeket leírtam, szépen összehajtogatom és a belső zsebembe teszem, mert zömét képviselőtársaim már az előzetes hozzászólásaikban elmondták, és igyekszem a saját gondolataimat, azokat, amelyek a vita során gerjesztődtek, indukálódtak, összefoglalva ebben a tíz percben elmondani. Felvetődött a kérdés, hogy kelle egyáltalán új törvény, egyáltalán végre lehete hajtani, nem lehetette volna beépíteni egyéb törvényekbe, reklámtörvénybe, s a többi, s a többi. Én úgy érzem, hogy itt egy nagyon jó folyamat indult meg azzal, hogy igaz, csak a használatáról, a nyelv használatáról szóló törvény alkotódik meg, és nem a védelméről, de ha játszunk a szavakkal, akkor úgy érzem, hogy a használatáról szóló törvény is a nyelv védelmében, a magyar nyelv védelmében fog megalk otódni. Azt hiszem, ebben mindannyian egyetértünk, hogy a magyar nemzeti azonosságunk egyik legfőbb kifejező eszköze, a magyar népnek itt a Kárpátmedencében, trianoni határokkal földarabolva a legfontosabb kovásza a magyar nyelv, és amikor ezt a törvényt ilyen hosszú vitával alkotjuk, akkor egy nagyon magasztos nemzeti célt szolgálunk. (20.20) A nyelvtörvény, ez a használatról szóló törvény, úgy érzem, csak előszobája, kezdete annak, amit mindannyian vagy nagyon sokan a szívünkben érzünk, és amit esetleg t örvénnyel nem lehet megvalósítani. Úgy vélem, ha ennek a törvénynek szellemisége lesz, szellemisége van, akkor ennek a törvénynek a kisugárzása pontosan oda fog hatni, hogy a hétköznapi nyelvben, a médianyelvben és a nyelv minden használatában igyekezni fo gunk, hogy az idegen szavak használatától mérsékeljük magunkat, és miután igen bő a magyar szókincs - Tímár György képviselőtársam említette, hogy mintegy egymillióra becsülhető a magyar szókincs , azt hiszem, ebben bőven találunk olyat, amivel a magyar n yelvet használva kifejezhetjük magunkat. Történelmünket végignézve, természetesen a Kárpátmedencébe való idevándorlásunk során is millió hatás érte - akár Levédia, akár Etelköz, akár itt a Kárpátmedencében megtelepedve , és az elmúlt évezred során igen huzatosnak minősült ez a Kárpátmedence, tehát természetes az, hogy a magyar nyelv idegen hatással kapcsolódik, idegen hatások hatnak rá. Az elmúlt évtizedekben, egy
