Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - UGHY ATTILA (Fidesz):
67 Nézzünk egy másik törvényt is, az 1994ben elfogadott, francia nyelv használatáról szóló törvényt, amely Franciaországban igaz. Alapvetően megfogalmazásaiban és céljaiban ez a törvény is a fenti sorba illeszkedik azzal, hogy itt még néhány plusz kiegészítő , tiltó szabályozás is található, amely annak a törvénynek az 5. §ában szerepel. Eszerint például tilos idegen nyelvű kifejezések vagy fogalmak használata bármely közokiratban akkor, ha erre létezik olyan francia kifejezés vagy fogalom, amelynek értelme a zonos. Egy másik érdekesség - és gondoljunk csak a médiatörvény körüli vitákra, micsoda felzúdulás keletkezne, ha hasonlót próbálnánk Magyarországon bevezetni , hogy Franciaországban minden idegen nyelven megjelent lapnak kötelező egy francia nyelvű össze foglalót tartalmaznia arról, hogy miről szól az újság, miről szól a periodika, akkor is, ha ez tudományos publikáció. Azt gondolom, ez azért is fontos, mert egy nyelv akkor tud hosszú ideig fennmaradni és életszerű lenni, ha a tudományos viták, a tudományo s publikációk is anyanyelven jelennek meg, és ez a tudományos anyanyelv védelme érdekében különösen fontos. Ezt többször is hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Illetve létezik egy harmadik törvény, a Kanadában 1977ben elfogadot t francia nyelv chartája. Ez egy picit korábban elfogadott nyelvtörvény, és nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy az északamerikai angolszász nyelvtengerben a magányos szigetként elhelyezkedő Québec állam - Kanada egyik szövetségi állama - a francia nyelv használatát hosszú távú védelme érdekében jelölte ki. Ez a magyarázata annak, hogy viszonylag korán elfogadták, és az összes közül ez az, amelyik a legkeményebben védelmezi a frankofon nyelvi érdekeket az angolszásszal szemben. Ezért például nem lehet csak francia nyelvű céget bejegyezni Québecben, reklám- és információs tábla esetében nem elégszik meg azzal, hogy legalább ugyanakkora legyen, hanem nagyobbnak és jobban láthatónak kell lennie a franciának, sokkal hangsúlyosabb megjelenésűnek, sőt már 1977be n megkövetelte azt, hogy azoknak a szoftvereknek, amelyek Québecben megjelennek, francia nyelvű változattal is rendelkezniük kell, tehát azok a számítógépes programok csak úgy jelenhetnek meg Québecben, ha létezik francia nyelvű verziójuk is. Azt hiszem, a fenti példák jól mutatják, hogy a magyar szabályozás viszonylag jól illeszkedik egy nemzetközi trendbe, amelyhez elsősorban azok az országok csatlakoznak, amelyek szeretnék nemzeti nyelvüket mint azonosságtudatuk legfontosabb elemét megőrizni. Azonban az is feltűnő, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat eléggé visszafogott a fenti példákhoz viszonyítva. Nem követel nagyobb magyar kiírást az idegen nyelvűnél, nem kívánja az idegen nyelvű kiadványoktól, hogy Magyarországon magyar összefoglalóval jelenjenek meg, és még sorolhatnám azokat a szabályokat, amelyek alapján puhábbnak tekinthető akár a cseh, akár a francia társánál. Azonban szeretném néhány problémára is felhívni a figyelmet, ami módosítást igényel az eredeti javaslathoz képest. Ilyen a törvény élet be léptetésének ideje. Frakciónk úgy látja, hogy felesleges többletkiadásba hajszoljuk bele a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek tulajdonosait azzal, ha túl rövid határidőn belül követeljük meg tőlük a reklámtáblák lecserélését, ezért egy hosszabb i dejű átmeneti időszakot szeretnénk javasolni, illetve külön szeretnénk olyan módosító javaslatokkal élni, amelyek a törvény felelősségi körére vonatkoznak, mert számunkra egyelőre nem világos, hogy ki a felelős. Ugyanaz a felelősségi kör, mint a reklámtörv ény esetében, tehát ugyanazokat lehet szankcionálni, mint a gazdasági reklámról szóló törvény esetében, vagy mások lépnek be. Illetve a törvényben többször előfordul egy olyan szó vagy kifejezés, amit én magam nem értek, de a szakemberek sem. Ez az úgyneve zett "vezérszó" kifejezés. Ha ehhez tudna valaki segítséget nyújtani, azt szívesen venném. Ennek következtében a törvényjavaslathoz több módosítást fogunk benyújtani. Végül szeretném a tisztelt Háznak a törvényjavaslatot Babits Mihály egyik esszéjével aján lani. Ez az esszé a magyar nyelvről szól, a nyelvről szól általában, és 1909ben írta Babits Mihály a fogarasi gimnázium évkönyvébe, diákjainak szóló ajánlással. A következőképpen szól: "Gondolkodni és beszélni voltaképpen egy. Gondolkodás nem képzelhető e l beszéd nélkül, és megfordítva. Logosz, ez a görög szó észt jelent, észt és szót, s ész és szó nem különböző dolgok. A gondolat hangtalan beszéd, s a szó a megtestesült gondolat, így a nyelvkincs egyúttal gondolatkincs.
