Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ANDRÁS
68 Akinek több szava van, több ismeret e van, sőt mivel a rokon értelmű szavak soha nem egyértelműek, akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. Mikor a rokon értelmű szavakat gyűjtöd, képzeteidet sokasítod, szellemedet, lelked világát népesíted. Így van a szólamokkal is. A szólam átöröklött, megcsontosodott gondolatkapcsolás. Kincs, kincses örökség, melyet apáidtól örököltél, s mellyel apáid gondolkodásmódját örökölted. Örököse vagy őseid szellemi kincsének, s rajtad a sor megőrizni őket. Ne add el idegenért, idegen szólamok ért, melyek idegen gondolkodás tükrei. Ismerd meg ugyan az idegen gondolkodást is, tanulj idegen nyelveket, és a magadét is jobban fogod érteni. De csak a magadén gondolkodjál, ha azt nem akarod, hogy a gondolkodásod roskatag legyen, mint a felemás kövekbő l épített ház." (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és elnézést, hogy túlléptem az időt - Babits Mihály nevében is. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Természetesen nem szerettem volna az idézésben megszakítani, ezért voltam ilyen toleráns. Tóth András képviselő úr következik, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; őt követi majd Tímár György képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőc soportjából. Öné a szó, képviselő úr. TÓTH ANDRÁS (MSZP , országos lista): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az igazságügyminiszter által beterjesztett és Hende Csaba államtitkár úr által indokolt törvényjavaslat kettős célt hirdet meg: egyrészt a magyar nyelvet érő nemkívánatos idegen nyelvi hatások törvényhozási lépésekkel történő ellensúlyozását, másrészt az alkotmányban meghatározott információszabadság jogának gyakorlásához a nyelvi háttér törvényi biztosítását. Az indítvány öt érdemi szakaszból áll, tehát nem egy vaskos törvényről van szó. Maga a törvényjavaslat bevezetése és ezen belül azok a gondolatok, amelyek az anyanyelv védelmével és ápolásával kapcsolatosak, és ezeket a követelményeket tartalmazzák, igaz gond olatok, ezeket nyilvánvalóan támogatjuk, ezekkel egyetértünk. A törvényjavaslat kidolgozását kiváltó jelenségek azok a bosszantó, elszomorító és elképesztő feliratok, tájékoztató táblák, reklámszövegek, melyek immár tolakodóan és gyakran kikerülhetetlenül részévé váltak életünknek, és amelyeket nap mint nap kénytelenek vagyunk olvasni és hallgatni, mindenféleképpen intézkedést, cselekvést, valamifajta megoldást követelnek. Elfogadjuk, hogy a felvetett társadalmi problémák kétségtelenül valóságosak és idősze rűek. A magyar nyelvet torzító feliratok, reklámok megjelenése és általánossá válása álláspontunk szerint nemcsak a gazdasági verseny élesedésével, a technikai fejlődés felgyorsulásával és a nemzetközi hatások közvetlenné válásával magyarázható, hanem ebbe n szerepe van egyfajta igénytelenségnek, felszínességnek és bizonyos fokig kulturálatlanságnak vagy félműveltségnek is. (18.50) Hosszabb ideje ható, kedvezőtlen jelenségekről van szó, nem az utóbbi évek termékéről van szó, amelyek elleni eredményes fellépé s álláspontom szerint ugyanakkor hosszabb időt is igényel. Az anyanyelvünket torzító jelenségeknek tipikus megjelenési formái vannak, ezeket mindenki ismeri. Kétségtelen, hogy ezek közül a legszembeötlőbb jelenség az, amikor idegen nyelvű feliratok öncélú vagy egyoldalú alkalmazására kerül sor, amikor secondhand shopot olvasunk használatruhakereskedés helyett, illetve hemzsegnek a magyartalan reklámszövegek az újságokban, a televízió- és rádióadásokban is. Jellemző torzulás az is, amikor a külföldön gyárt ott áruk megjelennek, amelyek hazai árusításához az érvényes jogszabályok szerint egyébként magyar nyelvű ismertetőt kell mellékelni, de úgy jelennek meg, hogy ezek az ismertetők látszólag magyar nyelvűek, hiszen értelemzavaró, alapvető nyelvhelyességi hib ákkal tarkítottak. Ezek a hibák sokszor olyan
